Ma egész délelőtt áramkimaradás volt Óbudán. Mivel ellehetetlenült a rádiózás, elemes készüléken hallgattam a híreket. Megtudtam, hogy az ausztráliai Brisbane-ben 130 000 lakás maradt áram nélkül az árvíz miatt, de nem tudtam meg, hogy a saját kerületemben miért nincs áram. Persze így a számítógép szolgáltatásaival sem élhettünk. Még szerencse, hogy a korrektúrához elegendő a nappali világosság, és egy pirosan író toll. Ezek meglévén befejeztem az újabb adag javítgatását, átírását. Két kiadásra váró könyvet megismerve most már mindenféle apologetikai kérdésre tudom a szerzők válaszát, valamint az özvegységgel járó krízis oldásának módját.
Mivel makacs áramkimaradást értünk meg, itt hagytam ezt a műszaki csődtömeget, és meglátogattam a Margit-szigetet busszal. Háttal az északi szélnek, délnek tartva végigmászkáltam rajta. Túlságosan eredeti témák nem akadtak utamba, azért néhány felvételt készítettem.
Most egy óra van (persze időközben megérkezett az áramszolgáltatás, hiszen különben nem tudnám gépbe verni ezt a posztot).
Megnéztem az e-mail-eimet is.
Érkezett egy udvarias e-mail az egyik kiadó kft.-től, hogy érdekelné őket a Közröhejes történetek c. munkám,  és esetleg kiadná őket. Ennek részemről semmi akadálya, ha értelmesen meg tudunk egyezni.
Reggel vettem két meselemezt, ha jönnek az unokák, legyen mit hallgatniuk. Hátha újat tudok nekik nyújtani.
Magamnak meg egy retro CD-t vettem. Most, hogy újra van áram, az írás mellett parallel a rajta levő számokat hallgatom, s hogy abszolút percre kész krónikát kapjatok, most éppen egy Herman’s Hermits-szám „forog” a korongon.