Mickey webnaplója

…elmondom hát mindenkinek! – fogalmazza meg versben Karinthy legfontosabb közérdekű közlendőit.
Mostanában két anyagot is készítettem két kiadás előtt álló könyvhöz. Mivel nem publikáltatott egyik sem, így vagy -. mint elvetéltet - eldobom, mintha sose írtam volna meg őket, vagy megosztom a neten mindenkivel, mivel „nem mondhattam el senkinek.”
:)))
1. A család imakönyve
Elöljáró kis trakta
A 2011-es év az MKPK döntése értelmében A CSALÁD ÉVE. Jogos a feltételezés, hogy a püspökkari konferencia azért határozott így, mert a család a társadalom legsérülékenyebb, a legtöbb oldalról támadott része. A családok ma létükben veszélyeztetettek. Ez azért tűrhetetlen, mert a család Istentől akart valóság, mert maga az Isten Fia is családban született, mert a család éppúgy közösség, mint a Szentháromság közössége. Mi más is lehetne, hiszen amint az ember az Isten ikonja, ugyanúgy képezi le a Szentháromság közösségét az ember alapközössége, a család.
A Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék kiadója, ezért idén hozzáférhetővé tesz olyan szentszéki dokumentumokat, melyek a családdal foglalkoznak. Megtette ezt korábban is, amikor kiadta a családról szóló 1981-ben készült pápai enciklikát a Familiaris consortio kezdetűt. Sőt az érdeklődésre való tekintettel 2002-ben ismételten közzétette a pápának ezt a körlevelét.    
A szent életű II. János Pál azonban nemcsak ezt az átfogó dokumentumot készítette a családok megsegítésére, hanem több ízben fordult leveleivel a családokhoz, a családokat alkotó különféle korosztályok tagjaihoz. 1994-ben levelet fogalmazott meg a   családoknak, ugyanis 1994. szintén a Család éve volt. Még ugyanebben az évben karácsonyán keletkezett a gyermekeket megszólító levele, majd a rá következő esztendőben, 1995-ben kelt az a levele, melyet a nők IV. világkonferenciája számára fogalmazott meg. Négy évvel később pedig, 1999-ben az idős emberekhez fordult írásban II. János Pál.
Olvasva s részben újraolvasva ezeket a figyelemre méltó episztolákat azzal szembesülünk, hogy a benne foglaltak teljesen megőrizték aktualitásukat, sőt ki kell mondanunk, hogy ma a felgyorsult – és nem mindig kívánatos irányú – civilizációs folyamatok sokkal inkább időszerűvé avatják a pápa leveleit, mint amikor megszülettek. Ilyen értelemben prófétai megnyilatkozásoknak tekinthetők ezek a dokumentumok.II. János Pál a Familiaris consortio-ban figyelmeztet: Család, légy, ami vagy!
Az lett?
A Szentháromság közösségének földi ikonja lett?
Természetesen nem.
A szent életű pápa itt közölt leveleiben ismételten felhívja az emberek figyelmét arra, hogy építsék ki a szeretet civilizációját, melyet elődje, VI. Pál pápa körvonalazott.
Ugyancsak határozottan nyomatékozza a családok keresztény életvitelének megvalósulását: az együtt imádkozó családtagokból álló közösségek, a családegyházak létrejöttét, utalva a II. Vatikáni Zsinat tanítására.
A Nők IV. világkongresszusához írt levelében összefoglalja azokat a katolikus hitigazságokat, melyek elsősorban a nőkre vonatkoznak, őket érintik, méltóságukat hangsúlyozzák. Ebben a levélben található az az általa használt kifejezés, mely igen figyelemre méltó: ebben a levélben női géniuszról beszél a pápa.
2. Székely János: Cigány népismeret. Te del o Del baxt! (Adjon neked Isten szerencsét!) Szent István Társulat Budapest, 2010. 127 o., számos színes képmelléklettel. 600 Ft.
Két gondolat köré kívánom recenziómat felfűzni. Az egyik könnyen belátható, és ezért hosszasan nem is időznék itt.
A tétel úgy szól, hogy ami ismeretlen, az félelmet gerjeszt. Ezt nem kell magyarázni, mindenki saját tapasztalatából ismeri. Ilyen szempontból a Cigány népismeret hiánypótló mű, mert legnagyobb létszámú kisebbségünkről alig tudunk valamit. Pl., hogy létszámuk hazánkban 6-700 000-re tehető, hogy nem egységes népcsoport, hanem  nyelvük szerint elkülönülnek (oláh, lovári, beás stb.) A püspök könyve megismertet bennünket eredetükkel, vándorlásaik irányaival, letelepedésükkel, szokásaikkal, az általuk favorizált foglalkozásokkal, jelen helyzetükkel. Továbbá megismertet a Boldog Ceferino életével is, akit II. János Pál pápa 1997-ben boldoggá avatott.
A másik észrevételem: Jól szerkesztett, érdekes, tömör összefoglaló ez a kötetke, melynek a címe akár ez is lehetne: Amit a cigányokról tudni kell. Olvasása közben mindvégig jelen van  Székely János szimpátiája, szeretete, mellyel közelít kötetének alanyaihoz. Minden sora az sugallja, a cigányok éppen olyan emberi méltósággal rendelkeznek, mint bármely más rassz. Ez nem jelenti hiányosságaik elleplezését, hanem azt, hogy hibáikkal és tehetségeikkel együtt ugyanolyan értékesek, mint bármely másik népcsoport.
Megjegyzem még, hogy ez a könyv teljesen közérthető. Úgy gondolom, hogy a püspök tudatosan kerüli a bonyolultabb mondatszerkezeteket, így, aki olvasni képes, minden szavát megérti. Szokatlanul alacsony ára pedig azt célozza, hogy minél több olvasóhoz jusson el ez a könyv. 
Sietek megjegyezni, hogy a képanyag összeválogatása, elhelyezése még érzékletesebbé teszi az olvasást, és az is szerencsés, hogy a könyvecske végén található rövid szemelvényválogatás néhány írónknak a cigányokról szóló írásaiból, valamint cigány művészek irodalmi műveiből hoz egy-egy jellegzetes részletet, verset.