Mickey webnaplója

Évával beszélgetünk a tévéhírek előtt üldögélve. Napirenden az arab népek forradalmai, lázadásai a folyamatosan rajtuk ülő despoták lerázása céljából. Majd képek a japán atomerőművek egyre kilátástalanabb helyzetéről. Legalábbis erre következtetünk a japán kormány eléggé deprimált helyzetértékeléséből.
Mert ugyan tiszteletre méltó, hogy a japánok a maguk erejéből kívánnak talpra ugrani, de lehetséges, hogy erre esélyük sincs. Akkor pedig az egész világra (is) bajt zúdíthatnak. A két hírcsomag láttán számtalan gondolat ébred az emberben. Vegyük őket sorra.
- A Teremtő mellőzésével kívánjuk használni a teremtést. = Öngól.
- Az arab világ nemzetei élén egy-egy despota áll. Az olajfelhasználó birodalmak érdekei egyértelműen az, hogy legyen egy-egy akármilyen őrült pofa, akivel egy személyben lehet tárgyalni, akit kilóra megvettek, s akit dróton rángathatnak kényükre-kedvükre, mert sose tapasztalt anyagi gazdagságban lubickol az a néhány előre tolt politikus, akinek minden belpolitikai disznóságát könnyebb tűrni, mint egy demokratikus rendben választott kormány éppen soros felelősével egyezkedni. Ha ezek a despoták megvadulnak, ugyanúgy járhatnak, mint Szaddam Huszein, mint az elkergetett Mubarak. A fellázadt népek meg nem tudják, hogy a korábbi despoták helyére újak kerülnek, mert továbbra is könnyebb egy despotával egyezkedni…
- Ami a földrengéssorozatot, a cunamit, de - hatása miatt - leginkább a japán atomreaktorok meghibásodását illeti, hasonlóképpen aggodalomra ad okot, mint annak idején Csernobil.
Még a reaktorok belseje-magja nem robbant, de máris értesültünk róla, hogy a radioaktív anyagok felhője elérte Franciaországot (is). Mi lesz, ha berobbannak a reaktorok?
- Ami miatt az egészet taglalom, az az a már-már komikus tálalás, mellyel a tévéműsorok foglalkoznak az előzőekben részletezett híranyagokkal. Csakugyan morbid az, ahogy a despoták ellen és a reaktorokkal vívott harcok után szemrebbenés nélkül és csaknem pókerarccal rátérnek a sporthírekre. Mintegy azonos súlyt kap az a hír, hogy az Auxerre kit igazol át, és 0-0-ra végződött a francia-horvát meccs.
- Ez épp olyan morbid, mint az alábbi vicc:
Pistike, Pistike, gyere le focizni – kiabálják a gyerekek az utcáról.
Az ordibálásra kinyílik egy ablak az emeleten, megjelenik egy szomorú arcú nő, kihajol, és ezt mondja:
- Gyerekek, nem tudjátok, hogy Pistike a múlt héten meghalt?
A gyerekek reakciója erre:
Igeeeeeen? … Azért le tetszik dobni a labdát?
Azt írtam, hogy Évával beszélgettünk a napi hírek kapcsán. Nos, ő mesélte, hogy a közelmúltban egy értelmiségi nővel készítettek interjút az egyik tévéműsorban. A nő arra emlékeztetett, hogy amikor a Titanic jéghegynek ütközött, senki nem akart róla tudomást venni. Már süllyedni kezdett a hajó, már a lenti szintek harmadosztályú utasait közvetlen életveszély fenyegette, már kötésig a fagyos tengervízben futkostak, hogy mentsék az életüket, amikor a felső szinteken még folyt a tánc, a pezsgőzés, a szalonzenekar még húzta a talp alá valót, és senki nem vett róla tudomást arról, amire rá kellett később nekik is döbbenniük: Nincs tovább!!!
Korunkra a Föld a világűr hajója. Sok sebből vérzik az emberi visszaélés-sorozatok következtében. A szegények még szegényebbek lettek, tömegesen halnak éhen, vagy afelé közelednek. Az arisztokrácia nem veszi tudomásul a tényeket. Úgy értékeli, hogy megérdemlik sorsukat, akik nem tudtak maguknak nagyobb szeletet kihasítani a föld javaiból. Nem veszik tudomásul, hogy ők is a vesztükbe rohannak.
Isten legyen irgalmas mindnyájunkhoz.