1. Marx: Karl Marx, aki A tőkét (Das Kapital) írta.
2. Marx: Reinhard Marx, aki bíboros, München és Freising érseke, aki A tőke c. könyvében kiegyensúlyozott értékelést ad az 1. sz. Marx könyvében foglaltakról, és eközben nyitott szemmel kutatja-elemzi-értékeli a mai világgazdasági folyamatokat. (Sok tekintetben egyetért névrokonával.)
3. Marx: Dr. Marx Gyula, Nagykanizsáról, aki R. Marx könyvét magyarra fordította.
Miután röviden bemutattam a triumvirátus tagjait, elmondom, hogy két apropóból szólok a könyvről. Egyrészt azért, mert húgom telefonban nem értette, mit értek karvaly tőkén. Rosszul emlékeztem a terminusra, mert mint kiderült – keselyű tőke a szabatos kifejezés. Másrészt egy ismételten érkezett email miatt, mely megpróbálja lerántani a leplet a pénzmágnások maroknyi, de annál önteltebb seregéről.
Most nem teszek mást, mint megidézem a könyv három bekezdését s kommentár helyett javasolom mindenkinek, hogy olvassa el a Szent István Társulatnál 2009-ben megjelent érdekfeszítő, igaz tartalmú és olvasmányos könyvet. Jöjjenek hát az idézetek:
1. „…míg a nemzetközi államközösség azon töri a fejét, hogyan lehetne megoldani a fejlődő országok adósságproblémáit, a tisztességtelen spekulánsok ezekkel az adósságokkal való üzletelésre szakosodtak. Ezek a különleges befektetési alapok méltán érdemelték ki a »keselyű alap« (vulture funds) nevet. Ha egy ország tartósan fizetési nehézségekbe bonyolódik, a »keselyűk« magas kamatú titkos alapokból  többnyire alacsonyabb áron megvásárolják az eredeti adósságot, majd visszafizetésért perelnek, melyben követelik a teljes összeget és annak kamatos kamatát is. Ez az üzlet annyira egyszerű és jövedelmező, amennyire erkölcstelen.” 118. o.   (kiemelés tőlem: emmausz)
2. „Ha ilyen égbekiáltó igazságtalanságokról hallok, püspökként nehezemre esik visszafogni felháborodásomat. Napjaink megszállottan habzsoló és lelkiismeretlen spekulánsainak nem kívánom azt a sorsot, melyet JEREMIÁS próféta JOJAKIM-nak jósolt; azonban tántoríthatatlanul hiszem, hogy  az ilyen »befektetők« és a velük együttműködő bankárok és jogászaik egykoron számot adnak Isten előtt az általuk elkövetett jogtalanságokért. Nem hiszem, hogy a joghézagokra való hivatkozás segíteni fog majd nekik. Isten törvényei nem ismernek kiskapukat, melyeken átcsúszhatnak azok, akik más baján és nyomorán tettek szert óriási vagyonra.” 120. o.

3. …a spekulatív boom világszerte veszélyezteti a gazdasági stabilitást, és kevesek kivételével senkinek sem használ. A kevesek csoportja alatt »a Wall Street hazardőreire” gondolok, akik több millió ember jövőjével játszanak, mintha azok csupán egyszerű zsetonok lennének egy rulettasztalon.” 236. o.
Ments meg, Uram, minket! – teszem hozzá lakonikusan az idézetekhez.