Blansi szerdán lébényi nagyival hóembert épített a kapubejárat mellé. Ám aznap meglehetősen kevés hó esett. Délután, amíg mi ügyet intézni jártunk, addig kisebbik unokánk otthon nekiállt havat készíteni, hogy helyrehozza a meteorológiai bakit. Módszeresen és szorgalmasan tépte apróra az A4-es lapokat, kisebbekre, nagyobbakra. Beterítette a műhódarabkákkal a nagy szoba parkettáját, de jutott a kisebb szobába is.
Mire hazaértünk, csakúgy fehérlett a két szoba a „hópihéktől”.
– Ejha, de nagy havazás volt itt, míg odavoltunk – állapítottam meg.
– Ugye tetszik, Dídádú (ez én vagyok)? – próbált megnyerni magának engem Blanka.
– Persze, hogy tetszik. Csak azt szeretném, ha összegyúrnád őket hógolyónak, és ha elég sok összejön, akár hóember is készülhet belőle.
Poénom nem jött be.
Maradtunk hát a biomechanikus módszernél (seprű és lapát).
Én dolgoztam a seprűvel, ő pedig tartotta a szemétlapátot.
Egy szava sem lehet eme munkamegosztás ellen senkinek.
2011.12.23. 18:40 emmausz
Hóvihar a lakásban
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr795169550
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek