Mickey webnaplója

Férfi betegek
Sokukra jellemző, hogy válogatott, jó minőségű sportszerelésben villognak. Villognak? Hiszen némelyikük alig él.
És mégis.
A pasik különben szűkszavúak.  Néznek maguk elé, és várják a csodát, hogy bekövetkezik állapotukban a gyökeres pozitív változás.  Ha mégis megszólalnak, szellemesnek akarnak mutatkozni.
Ha pedig megjelenik életük párja, akkor formába lendülnek, és próbálják eljátszani, hogy ki az úr a házban, ki viseli a kalapot. Ezt nem egy esetben megfigyeltem.
A nő betegen is nő.
Igyekszik ápoltnak mutatkozni. Magával viszi kedvenc illatszereit. Vigyáz rá, hogy frizurája mutasson.
Szeretnek összejönni dumcsizni, elmesélik egymásnak egész életüket, különös tekintettel az őket ért nyavalyára. Elmesélik családjukat, hány gyerekük van, azok mit csinálnak, hány unokájuk van. Receptet cserélnek stb.
Még a kórházban is előfordul, hogy párosával mennek a mellékhelyiségbe.
Hamarabb kérnek segítséget a férfiaknál, szívesen veszik a támogatást, a törődést.
Ki tudja, miért, a vécék vegyesek. Igaz, a kórtermek felváltva nőkkel vagy férfiakkal vannak megtöltve. Nos, ha női és fiú fülkék vannak közös térben elhelyezve, oda nő be nem tér. Csak férfi. A nők következetesen a számukra fenntartott zuhanyozóba térnek be papírtekercseiket szorongatva. Lehet, ha én nő lennék, magam is így tennék.
Ám ha ez így van, akkor érdemesebb volna a mellékhelyiségeket nemek szerint kiosztani.
Ha valaki meg tud tenni tízméternyi utat, akkor meg tud tenni 20-at is.
* * *
Kaptam itthoni munkát, azzal szórakozom, meg egy régi kéziratom finomításával. Így hamar elment a mai napom.