Fényes nap, Úr adta ékes nap…
az Úr adta nékünk, ezért örvendezzünk – szól a nóta folytatása.
Ma csakugyan „szép nap van, csupa sugárzás, futkosnak a kutyák az árokszélen, és mindenki remekül tölti az időt”, a babakocsikat toló felnőttek szája is nótára áll, hogy Weöres halhatatlan sorait saját tapasztalatomhoz igazítsam.
Itt a panel falán árnyékban 18 fokot mutat a hőmérő. Talán csalánon innen, réten túl, a patak menti gáton, a kutyafuttatón csakugyan sétáltatja éppen valaki a kutyáját.
Magam a HÉV felé jártam. A lépcsőház bejáratánál a postásnő felhőtlen arccal tette feladatát. Köszöntem néki (ő is nekem). Nekünk is bedobott egy Maranatha újságot.
Az utcákat szárazra söpörte a tavaszi szél, melynek vizet árasztó szerepével még nem futottam össze. Azt az Aranyhegyi-patak medrében ellenőrizhetném. Útban a sarki Match-ben a söpörgető-fütyülgető kortársam, egy nyugdíjas férfi ezúttal zsebre vágott kézzel fütyülgetett az általa berendezett és szerszámkamrának használt kukatároló előtt. Itt fogadja mindazokat, akik szóba elegyednek vele. Ma egy hasonlókorú palit állított meg: „Na, eddig tartott a műszak?” A költői kérdésére adott választ nem vártam meg. Csak mentem tovább, mentem serényen. (Úgy látszik, ma nincs kedvem gondolkodni. Ezt a sort József Attilától ferdítettem.) Az árkádok alatt egy vállalkozó görög gyrost árusít elvitelre, és helyben fogyasztásra. Remélem, nem volt igazam, amikor a biztos bukást jósoltam neki magamban mondván: Ki fog egy lakótelepen gyrost fogyasztani?
Úgy látszik, sokan.
Ínycsiklandó illatok járják át a környéket. Vajon fizet-e a helyben lakóknak bánatpénzt, amiért kiszellőztethetetlenül jelen van a fűszerezett hús illata az egész környéken, ha tetszik, ha nem.
Továbbmenve nézegettem az újságos kioszk kínálatát. Kedvelem az olaszmódra rejtvényt, de sokféle létezik belőlük, a bárgyútól az alig megfejthetőig. Én a fülesbagoly névre hallgatót ismerem el saját színvonalamnak megfelelőként. Ma is kerestem. A kisasszony kipenderült a bódéból, és a kezembe nyomta a lapot.
De nem ezért indultam, hanem halért a Match-be. S ha már ott jártam, vettem citromot is. Visszafelé még beugrottam a patikába teáért. Aztán irány haza.
Ma a jó idő ellenére előfordulhat, hogy kihagyom a sétát.
Végigporszívóztam a lakást. Úgy érzem, már teljesítettem a kilométereimet.
Majd még meglátom.
***
Hirdetem néktek, hogy további betegért kérek imát. Húgunkat, Ancsát bátyám ma a Kútvölgyi kórházba vitette súlyos májelégtelenséggel. Állapota az orvos szerint válságos, életveszélyes. Az intenzív osztályon próbálják a pontos diagnózist megállapítani.
Oremus!
2012.03.02. 13:24 emmausz
Fényes nap, Úr adta ékes nap…
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr295169630
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek