nincs gond, vagyis
minden rendben van.
Minden  rendben van?
– Zsuzsa harmadik császárműtéte nem volt olyan nehéz, mint amilyentől tartott.
– Újszülött lánya, Angéla az orvosok első közlése szerint 100%-ig rendben van.
– Sikerült lelkileg feltöltődni a húsvétra készülődve.
– Itthon kitakarítva, és a vásárlásokon is túl vagyunk.
– A templomban szépen megformált liturgiák tegnapelőttől. Ma este 9-kor a feltámadási mise.
– A konyhából füstölt sonka illata terjeng. 
– Adorálásból megjőve itthon csend fogad. Levente békésen alszik.
– Elromlott konyhai mérlegünket újra cseréltük.
– Valami kütyüt is vettünk, de hála Istennek, nem működött az azonosító kódja, így az a boltban maradt.
– Délután még beszaladtunk újhagymáért, mert elfelejtettük, de nem kaptunk. (Eszünk régi hagymát.)
– A virágoshoz is beugrottunk tulipánért, de jácinttal tértünk haza. Tulipánja nem volt. 
Itthon azután világossá vált, hogy se retket, se majonézt nem szereztünk be. (Húha.)
Lehet, hogy még sincs minden rendben?
Lehet.
Ha azt tekintem, hogy egyedül Isten tökéletes, ez a világ nincs rendben. 
Ha arra gondolok, hogy „szegények mindig lesznek veletek”, akkor látszik, ez a világ nincs rendben, és nem is lesz.
Ha arra gondolok, hogy visszafordíthatatlanul vénülünk, akkor ez a földi lét nem teljes…
Persze ha arra is gondolok, hogy az e világon összerakott otthonunk csakúgy ideiglenes, mint egykor az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet tisztek öröklakásai, akkor a helyére kerül minden.
Húsvét környékén megpróbálunk átkukucskálni a töltekezések révén, megpróbálunk megismerkedni azzal, ami innen alig-alig látszik, s az ünnep beköszöntével megkíséreljük tartósan megvetni egyik lábunkat annak a másik „országnak” (otthonunknak?) az ajtónyílásában, amelynek „nem lesz vége”.
Persze posztomnak vége lesz: most.
Mindenkinek áldott húsvétot! Tehát minden olvasómnak, és azoknak is, akik nem olvassák soha posztjaimat.