Mickey webnaplója

A második gyerekkor abban is hasonlít az elsőre, hogy kikísérletezzük, meddig mehetünk el, hol vannak a határaink. Mert vannak. Pillanatnyilag alapjáraton a háromgenerációs lakás két tagja nagyszülő, két tagja szülő egy tagja gyermek, aki egy személyben unoka is. Ma megérkeztek Éváék hatan. Két szülő négy gyermek. Ez ugye 11 fő. Holnap egy napra (egy éjszakára is) megérkezik Zsuzsa és családja, két szülő, három gyermek. Esti beszélgetésre bejelentkezett Kati és Robi. Ha jól számolom, 18 fő. Tehát ha rövid időre is, de mindenki itt lesz.
Mert holnap kellő előkészületek után keresztelők, utána agapé. Akik eljönnek, kb. hetven fő. Lehet, hogy több. Persze a templomban lötyögve, a teremben néhány órára meglehetősen, s ha az idő kegyes lesz hozzánk, és a kertbe is kimehetünk, akkor kényelmes körülmények között találkozhat az a sok ember, aki szeret találkozni egymással.
Ma itthon nagyüzem indult. Amit tegnap még nem tettünk hűtőszekrénybe, azt ma a tett színhelyére szállítottuk, a megnövekedett létszám élelmezése az üzletközpont jóvoltából megtörtént, és folyamatosan történik, a találkozás örömére előzetesen vett apró meglepetéseket kicseréltük, az Unicumot Bruno papának máris átadtam, nehogy itt felejtődjék, a gyerekek némelyike és az éjszakát végigvezető Fr. lepihentek, később Matyi kivételével mindenki le-lehunyta a szemét. Az ébrenlét idejét képek cseréjével és nézegetéssel töltöttük.
Folyik a nagyüzem, a szervezés már sok meglepetést nem tartogat, ha minden az előzetes forgatókönyv alapján zajlik.
Készítettem néhány fotót, ezek külön albumba kerülnek a találkozó emlékére.
Mint említettem, a második gyermekkorban is megkíséreljük kitapogatni képességeink határait.
Az első gyermekkorban általában egy-egy tiltás, legorombítás, avagy elszenvedett testi sérülés jelzi, hogy eddig és ne tovább.
A második gyermekkorban testi erőink hanyatlása jelzi, hogy lassan a fiataloknak kell átadni a találkozások szervezését, levezetését. Keressék egymást kedvükre. Mi pedig, ameddig képesek vagyunk rá, részt veszünk az általuk szervezett találkozókon.
Holnap még egy nagy futam lesz, a vendégváró kellékek szállítása, összeállítása. Aztán a következő héten rákészülés a teljesebb együttlétre.
Egyelőre mindenkinek megvan a helye, ahol aludni fog, és a programja is, amivel foglalkozni kíván. A fiúk megszállták az internetet, a lányok babáznak, és egy állatsereglettel bíbelődnek, az apróságok csúsznak-másznak. Nagy sikere van Elvi labdát formázó székének. El kellett magyarázni, hogy ez a tornaszer nem az, hanem bútor.   
Ahogy hallom a tányérzörgés arra utal, hogy a vacsorázás ideje közel van.
Gyerekek! Asztalhoz! Evés! Allez, allez, vite, vite!      
Na én megyek!