Mindenki ismeri a hideg-meleg gyermekjátékot. Egy tárgyat közösen eldugnak, s a kereső megindul megkeresni. A többiek vele együtt izgulnak, és orientálják attól függően, hogy a kereső merre fordul, halad. Ilyenek hangzanak el: Langyos, hideg, még az eszkimók is megfagynak, hideg, langyos, meleg, forró… Ezután elő szokott kerülni a tárgy. 
Egy éve tán annak, hogy tájnyelven írt anyagokat gyűjtöttem egy blogba. A dolog elindult, ami anyag odakerült, az kedves és szép, csak egyoldalú és kevés. A legjellegzetesebb, a Szeged környéki ő-ző nyelvjárásból sok anyagom van, a többiből még ízelítő is alig akad. Folytatni kellene, de én kevés vagyok hozzá, mert a főváros mekegő nyelvén beszélek, hiszen itt élek. Azok tudnák reprezentálni tájnyelvükön előadott anyaggal az ott élők nyelvi fordulatait, ízes magyarságát, akik a tájnyelvi közegben élnek. Addig az anyag keresése „langyoska”. Ugyancsak a témát érinti egy új Tinta kiadvány, a Tájszavak című, mely a magyar nyelvjárások szavaiból, szóalakjaiból ad ízelítőt. A gyűjtemény 950 szócikkének élén egy-egy közszó áll, amit azoknak a tájszavaknak, szóalakoknak a sora követ, melyeket a tájnyelvben használnak a köznyelvi címszó helyett; ezek száma 13 590.
http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=348 Ára: 1490 Ft.
Egy közbevetés: Ugyancsak megjelent az Első magyar sznobszótár. Nélkülözhetetlen segédkönyv mindazok számára, akik magyar szavaink helyett beszédjükben, írásukban idegen szókat kívánnak használni. A szótár 12 973 hagyományos magyar szónak adja meg 10 129 idegen, sznob megfelelőjét összesen 23 138 előfordulással.
http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=347 Ára: 1.990 Ft.
Hajdan apám mesélte, hogy egyik úrhatnám nagybátyám kutyanyelvekre írta, mit jelent a dehonesztál, az akadémikus vita, az úzus etc. Tesói megtalálták az asztalon felejtett kutyanyelvet, s ráírták: slejfni = kutya segge.
Apropó kutyanyelv. Karinthy is használta, s a kávéházakban alkotók közül még sokan. Az Ő ad nekem témát c. írásában említi, hogy az üres kutyanyelvek előtt ül, amikor vészesen közeledik felé egy hívatlan vendég. Ezért hogy ne zavarja amaz, gyorsan tollat ragad, és egy ötöst ír a lap tetejére, bekarikázza, és egy szót ír a lap tetejére. Mindezt azért, hogy a tolakodó fráter lássa, amaz már javában benne van az írásban, hiszen az ötödik lapot kezdi meg, tehát ne zavarja.
De vissza a langyoshoz.
József Attilának van egy botrányosan szép verse: a Tiszta szívvel című. A minap CzA megidézte utolsó két sorát: „halált hozó fű terem / gyönyörűszép szívemen”. Úgy emlékeztem, hogy a vers témáját JA kölcsönözte, mégpedig a cigányoktól. Elkezdtem kutakodni a google keresőn. Ezt találtam: „Hermann Antal … írta a Pallas Nagy Lexikon cigány címszavát, és kárpáti dialektusban található ott egy dalszöveg: „Náj mán csi dád, nicsi déj, náj mán csi o thém muro”, ami szó szerinti fordításban: „Nincsen se apám, nincsen anyám sem, nincsen országom sem”. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy József Attila a szegedi egyetemen két szemeszteren keresztül hallgatott cigány nyelvet és kultúrát, éppen Hermann Antaltól, akkor nem lehet véletlen áthallásnak minősíteni a „Tiszta szívvel” című versét.
Eddig jeles, eddig a hideg felől kutakodásom a meleg felé tart, de a langyosnál megtorpant. Nem találtam meg a cigány ballada teljes szövegét a neten. Pedig érdekes volna összehasonlítani a további sorokat, hogy vajon mennyire hasonlítanak a József Attila által írottakkal.