Bírom Molnár Ferencet. Tud igen komoly kijelentéseket is tenni, de végtelen jó humor csillan meg leírt soraiban, ha olyan kedve szottyan. Példa az előbbire: „Igazi jótékonyság az, ha az államot arra szorítjuk, hogy a munkaképes embernek munkát, a munkaképtelennek pedig pénzt adjon.” Ma mintha megfordult volna a helyzet. Az állam kívánja munkára szorítani a munkaképes embereket, hogy adhasson a munkaképteleneknek. Lám, a jótékony állam.
Példa az utóbbira: „ősz nagyapám, aki Isaszegnél esett el, de fölkelt, és most hosszú álszakálla révén elnök a kutyahamvasztás szent ügyét előmozdító egyletben.”
Másutt így mesél: „Itt-ott üvegkörték függtek egy-egy csenevész villamos körtefán, mely az idén tizenhatos körtéket termett.” Van mit tanulni tőle.Lehet, hogy még visszatérek hozzá.
2012.11.26. 15:17 emmausz
Bírom Molnár Ferencet.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr695169934
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek