Huszonnégy éve lakunk Aquincumban. Huszonnégy éve szeretek itt lakni.  Válogatottan normális emberekkel találkoztam széltében-hosszában, még akkor is, ha az alattunk lévő lakásokból az egyiket egyszer, a másikat kétszer törték fel az idők során, hozzánk is betörtek, de a zárcserén kívül nem keletkezett kárunk. Mára azért már két ütemben lohadt a lelkesedésem.
Büszkén vallottam, hogy ez a kerület ellenáll a markecolásnak, s a szánalmasabb kerületekkel ellentétben nem sápolja meg a parkolni kívánó autósokat. Tudom, Rómában se jobb a helyzet, s az ott élők is fel voltak háborodva, hogy a semmiért sarcolják meg a gépkocsi-tulajdonosokat.  Emlékszem, amikor az Aventinuson kezdték sárga festékkel összemaszatolni a flasztert, s kirakták a pénzgyűjtő automatákat ott is nagy volt a helyiek felháborodása. Kedvem lohadása akkor kezdődött, amikor megjelent az Óbuda újságban, hogy Belső-Óbudán, a Bogdáni útig felszerelik az „automatákat” (vö. „Semmiért egészen” c. vers). Engem Szlovákia példája vonzott, ahol alkotmányellenesnek tekintve, a pénzgyűjtő automatákat megszüntették országszerte.
Nekik gratulálok, magunk miatt pedig el vagyok kenődve.
Tegnap óta pedig még fokozottabb mértékben.
Szomszédunk meséli, hogy ránk szabadították a rendőri intézkedési joggal működő hatóságiakat, akik bekasszíroztak tőle tízezer forintot, amiért az út szélére a forgalommal szemben parkolt. Tudni kell, hogy egy igen gyér forgalmú mellékutcában lakunk, az „alvó városon belül”, ahol reggel mindenki elvonul dolgozni. Kocsik elvétve közlekednek. Bár semmiféle jelzés nem utal rá, az utcasarkokon ugyanúgy tilos parkolni, mint a Belvárosban. Ezt is büntetik.
Muszáj két dolgot megemlítenem.
A lakónegyed tervezésekor nem számoltak a kocsipark ekkora mérvű megnövekedésével. Másodszor: számos utat járda nélkül terveztek, másutt egy síkban vannak a „járdák” és az úttest. Nem emlékszem rá, hogy az elmúlt évtizedben valakire rádudáltak volna, amiért akár kivilágítatlanul is sötétben az úttesten dzsambázott. Ha egyszer nincs járda?
Arra sem emlékszem, hogy emberek veszekedtek volna amiatt, hogy ki hogyan parkol. 
Kérdés: Mi szükség volt arra, hogy beleszóljanak az illetékesek, és megrendszabályozzák azt, ami nélkülük jól működött?
További kérdésem, hogy megbüntetik-e az elöljáróságot amiatt, hogy nem építettek járdát, hogy egyetlen tükör sem segíti a beláthatatlan útkereszteződés forgalmát a lakótelepen.
Megbüntették-e a főv.-i kertészetet amiatt, hogy az oda ültetett bokroktól a legtöbb útkereszteződésben akadályozott a kilátás. Hát büntessék meg őket is, vagy senkit se büntessenek. Javasolom, hogy e tekintetben érjük utol északi szomszédainkat, 
ahol ingyenes a parkolás, 
ahol nincs regisztrációs adó,
ahol fegyelmezetten szétosztották és időben a gazdáknak járó EU-s pénzeket.        
Szeretném hátralévő életemben jól érezni magamat a kerületben.
Úgy látszik, ez nemcsak rajtam múlik.