Pogány Jánost (matekot tanított) megkérdeztük, hogy milyen rendszer szerint feleltet. Az ő válaszában többen kételkedtek, mert így szólt: Az benne a rendszer, hogy nincs benne semmilyen szabályosság.  Valamiért mégis gyanakodtunk. Ráutaló jelet ugyan nem találtunk. Fogta a minden tanítványa nevét tartalmazó noteszét, szemüvegét feltolta, hogy lásson olvasni, és rátalálva egy névre, amit nehezen tudott kisilabizálni (igen apró betűket írt) harsány hangon felkiáltott: Fischler, Fischer, vagy mi a fene, futólépésben a táblához! Summa summarum, nem jöttünk rá a rendszere titkára.
Mindez azért foglalkoztat, mert mostanában örökségek sorsáról kell többünknek dönteni. Két örökségről is párhuzamosan. Ha van végrendelet, ha az abban foglaltak ott és úgy találhatók, ahogy a testamentumban rögzíttettek, akkor valamennyire leegyszerűsödik a dolog, de ha nem, akkor az itt maradottaknak kell kapaszkodókat találni ahhoz, hogy valamiféle rend mentén osztódjanak fel a hátrahagyott javak.
Innen rugaszkodva pedig az fogalmazódott meg bennem, hogy a fiatalok elköltözését követően érdemes volna újragondolni, mink van, mi kell tárgyainkból, mi nem, s amiket megtűrünk, valamiféle áttekinthető rendet kövessenek a lakásban, hogy adott esetben ne kelljen senkinek a könyvtárat átlapozni egy fontos fecnit keresgélve. Kicsit foglalkoztam már a Túlélsz, pöcök c. posztban a problémával, de újra felbuzdultam, mert van értelme a rendezettségnek. Öregedvén nekünk is egyszerűbb, ha dolgaink valamilyen logikus rendszerben találhatók meg. Most elsősorban könyveinkre gondolok, melyekben nagy kaszálást kellene végrehajtanunk. A megmaradtakat pedig áttekinthető rendbe szedni. Ez zömmel rám vár, és szívesen neki is ugrom, ha megérett rá a helyzet.
Általános elvként azt mondhatom, minél kevesebb vacakunk van, utóbb annyival egyszerűbb a sorsukról való döntések meghozatala.
A könyvtár köteteit érdemes az antikváriumokban látott elvek szerint szortírozni. A szerszámokat átvizsgálni, mi kell, mi teljesen felesleges, a kötőelemeket stb. fajtánként, a gyerekektől itt maradt relikviákat névre szóló dossziékba rendezve. S így tovább.
Lesz egy kis elfoglaltságunk velük.