Mickey webnaplója

Új seprű jól söpör. Új cég jól teljesít. Legalábbis akkor, ha életben kíván maradni. Mint írtam róla, befizettünk 12 000 forintot 40 adag kajára, amit 8-szor öt munkanapon szállít a cég bevezető áron, napi 300 ft-ért. A menü kétfogásos. Mica napról napra összeállította, mit szeretnénk kapni. Az indulás óta hetek teltek el, s ritka kivételtől eltekintve alig-alig érkezett valami. Az első duma szerint nem rendeltünk egy pénteki napra semmit. A második egy két-adagos és elnézést kérő valami volt. A harmadik alkalommal a késést azzal magyarázták, hogy a Várba macerás bejutni a sorompó miatt. A negyedik típusú találkozásunk arról szólt, hogy változott a legénység. Gondolom, akik eddig Budára szállítottak, azokat küldték immár Pestre. Mivel többször nem jött senki, joggal gondolhatok ötlettáruk kifogyására. Még egy okuk lehet a nem teljesítésre. Túlságosan sokaknak ígérték az olcsó kaját, s vélhetően azoknak teljesítettek, akik perrel fenyegették meg a céget.
Utóbb Micát felhívták és a futárszolgálat elégtelenségeinek a kiküszöbölésére tettek ígéretet. Azóta sem láttunk senkit.
Meg kellene tréfálni őket – mondom Elvinek. Begurítani egy öregember csontvázát kerekesszéken a cég irodájába, egy táblával a nyakában: Köszönöm a pontos teljesítést.
Megtehetném, hogy felhúzom rajta magamat. De felesleges. Ha arra gondolok, hogy egy sarokra parkolásért 30 000 Ft-ot húztak le rólam, a 12 000 nem tétel. Már eddig vagy négy adag kaját kaptunk érte – menza minőségben.