Idei húsvéthétfő

Havas erdőt jártam, 
hógolyókat gyúrtam,
nem akart olvadni, 
szabad-e dobálni?

Az első negyed letelt

Ó, szép Jézus, Ez új esztendőnek letelt negyede.
Ó, Mária, továbbra is kérünk,légy híveiddel:
A maradék időben,minden ügyeinkben  
lehessünk Jézus drága kedvében.

Mondanom se kell, az első egy locsolóvers átigazítása az idei permanensen „hógyanús” időjáráshoz, a másik pedig egy újévi népének átállítása, hogy láttassa: „a szárnyas idő gyorsan elrepűl, S minden míve tünő szárnya körül lebeg!”. (Berzsenyi)
Tegnap írtam arról, hogy április 2. esküvőnk napja, melyet úgy kell előkotornunk a múló emlékezet valamelyik sarkából. Ám nemcsak a mi napunk ez a dátum, hanem sok másé is. Ide csak hármat citálok – Satya megjegyzését beemelve posztomba. „Három nagy papi egyéniség hunyt el ezen a napon: 
Prohászka Ottokár 1927-ben, Apor Vilmos 1945-ben, II. János Pál 2005-ben.” Láthatjátok, hogy milyen nevezetes napon esküdtünk.
Csakhogy az évnek 365/366 napja van összesen. Így a világtörténelem valamennyi jelentős és jelentéktelen eseménye a 365 nap valamelyikén történt. Így hát egy napra 2,7 ezreléke jut az összes számottevő eseménynek. Magyarul mindennap kiemelkedő, amennyiben „…ezen a napon történt” ez meg az.
És ez nagyon igaz. A valószínűségszámítás szerint ráadásul nagyjából egyenlő eloszlásban adódnak a kiemelkedő események.
Anélkül azonban, hogy csökkenteni akarnám a jeles napokra való emlékezés fontosságát, muszáj ideírnom, hogy nagyobb jelentősége van annak, hogy hátralévő életem legelső napjával mit kezdek.
Remélem, nem kell magyaráznom, hogy ez a legelső nap ma van.