Egy szoros programú nap végén hazaérkezve próbáltam élményeket cserélni az itthonmaradottakkal. A nap folyamán a fiatalok továbbvitték a költözködés ügyeit, én a tesókkal temetőben, étteremben, érdi fogadáson jártam. Most este feltettem az albumokba a különféle helyszíneken készült képeket, s a szokásos webhelyek meglátogatása után alig maradt élet bennem. Korán kezdődött a nap és élményekkel telinek bizonyult.
Egyelőre zsong a fejem: a beszélgetések során elhangzottakat értékelem, szortírozom agyam különféle rekeszeiben. Látom a szépet s a kevésbé szépet, a rútnak látszóban a mégis szépet, a tiszta szépet, a világosat és a sötétebbet, a globalizált élet bonyolult kihívásait (nagyon nem szeretem ezt a szót, de nem mindig sikerül kikerülnöm, mert azonos tartalmú egyéb magyar szóra nem akadtam. A kihívás szóban pedig találok némi pimasz ízt, majd én megmutatom kurucságot, tudom is én, mit).
Hagyom is a csudába, legalábbis ma. Inkább egy könnyed blődli-félét osztok meg Veletek.
Az üzletközpontban tapasztaltam, hogy
olcsóbb a nari,
mint a pari.
Ha azonos hangokkal kívánom kiegészíteni a szleng-gyanús szavakat, ezt kapom:
Olcsóbb a narancs, mint a parancs. Mi tagadás, sok értelme nincs, de legalább létező szavakat sorol egymásután.
Ha megfordítom, ettől is elesik. Olcsóbb a naradicsom, mint a paradicsom.
Ha viszont a lényegre koncentrálok, azzal kell szembesülnöm, hogy a külföldről szállított déligyümölcs kevesebbe kerül, mint az itthon is (üvegházban előállítható) bogyós pari.
Hogy létezhet?
– Hogy létezhet, hogy az áruházban legalább tízezer helyen olvasható, hogy AKCIÓ. Van még ennek a szónak bármiféle értelme?
Korábban írtam: Az üzletközpontban a zsemle napi ára hat forint volt. A mellette lévő tábla azt hirdette: Holnap a zsemlét akciós áron forgalmazzák: nyolc forintért darabját.
– Miképpen értelmezhető egy ilyen gesztus?
Kétféleképpen biztosan:
1. Hülyének néznek minket
2. Teljes az áranarchia, melyet tudatosan gerjesztenek, hogy őrülj meg, az olcsót gondold drágának a drágát olcsónak, a mézet találd a motorbicikli helyén, a kenyeret a kalapos állványok helyén. A fehéret feketének fogadd el, a büdöset jószagúnak.
– Miképpen értelmezhető, hogy az azonos márkájú húszdekás vaj drágább a tízdekás kiszerelésűnél?
Nem tudom, és nem érdekel. Fáradt vagyok a gondolkodásra, gondolkozás nélkül veszek két tízdekást. Pukkadjanak meg nélkülem!
Érdről hazafelé egy táblán ez áll: KIÁRUSÍTÁS. Sale 0% .
– Mi abban a sale, ami 0%, különösen akkor, ha KIÁRUSÍTÁS értelemben használják?
Hordoz-e ebben az esetben valamiféle értelmes tartalmat még a kiárusítás szó?
Jelentenek-e egyáltalán még valamit a szavak?
Persze nekem igen, de lassan-lassan úgy érzem magam, mint aki a szembejövő sávban közlekedik a sztrádán.
2013.04.06. 22:17 emmausz
Pari és nari
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr105204740
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek