Mármint a húsvéti ünnepkörnek van itt a vége. Ma még pünkösd, a kis közösség első nagyhatású rajzása, melynek kapcsán tömegek csatlakoztak az apostolokhoz.
Tegnap a János-evangélium záró mondatai szolgáltatták a prédikációhoz az alapot. Hatalmas gondolatot fejtett ki a mi Jánosunk az apostol János mondandójára alapozva. Az alapszöveg ez: „Jézus mondja: »Ha azt akarom, hogy maradjon, amíg el nem jövök, mi gondod vele? Te kövess engem.«” A mi Jánosunk kb. így fejtette ki: A világ csábítása, talmi ragyogása, kísértései megteszik a magukét. A mi feladatunk hátat fordítani ezeknek, és Jézust követni.
Hatalmas gondolat, mert sose volt mértékben próbálkozik ma, a fogyasztói társadalom keretein belül a talmi vissza-visszarángatni bennünket a mohóság világába, hogy a hedonizálásnak éljünk.
Krisztus felszólítását nemcsak Péternek címezte, nekünk ugyanúgy szól: – Mi dolgunk az előzőekben részletezettekkel? Nekünk Krisztus követése a feladatunk.
A kérdés, és a kijelentés mellbevágó. És életbevágóan fontos, mert választóvonal kétféle életvezetési stílus között.
Megfelelünk ennek? Melyiknek? Lacafacázunk, hezitálunk? Ide is, oda is egy kicsit? Ez az, ami nem megy.
Érdemes a kérdéssel szembenézni.
Nem szolgálhatunk két úrnak.
2013.05.19. 09:58 emmausz
Itt a vége, fuss el véle!
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr115306743
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek