Mickey webnaplója

Mindenkinek szép vasárnapot, vagy ahogyan haverom emlegette: Derűs hajnalt! Mondhatni. 5.30 van.
Tegnap jól ráhúztam a vizes lepedőt korunkra, amiért naponta megtöm bennünket mindenféle az élelmiszerekhez vegyített kemikáliákkal. Szeretném egy kicsit visszarángatni a posztomban foglaltak valós, mégis pesszimista hangulatát, és némileg ellensúlyozni egy optimistábbal.
A történet arról szól, hogy fiunk születése idején már nem kellett lemenni az utcára telefonálni, mert mint Majakovszkij versének hőse
Iván Kozirev    
          öntőmunkás (aki)
                     új  lakást kapott…
hasonlóképpen pártunk és kormányunk jóvoltából a mi panellakásunkba meg bekötötték a telefonvonalat. Piros készülékünk volt, és biztosan rendelkeztünk vele, mert ezen keresztül tudtam meg egy áprilisi éjszaka kellős közepén, hogy fiunk született. (Abban az időben nem volt divat az apás szülés.)
Telefonunk tehát volt. De messze alatta voltunk technikai fejlettségben annak, amivel ma szórakozhatunk.
Mert mi történt tegnap este? A fiatalok hazaindultak kocsival Szombathelyről. Nincs ebben semmi különös. Ám 1984-ben meg nem álmodtuk volna azt az epizódot, ami manapság természetes része mindennapos életünknek. Először is a technika jóvoltából vásárolt egy virtuális matricát egy hónapra az autópályák használatához. Tudjuk, megszűnt a szélvédőre fizikailag kiragasztható matrica, csak annak a regisztrálása, hogy a használati díjat a pénz fizikai mozgatása nélkül az én számlámról az ő számlájukra irányította ugyancsak elektronikus úton. Majd beültek a kocsiba és útnak indultak. Csorna térségében belefutottak egy zivatarfelhőbe. Innen mobilon felhívtak, hogy nézzünk utána az interneten, milyen az időjárás helyzetképe Csornától Budapestig. Végig esős, zivataros lesz-e az útjuk, vagy nem?
Tücsi abbahagyta a Tetris játékot egy rövid időre, előhívta az „időképet”. Megnéztük, s ugyancsak mobilon tudomásukra hoztuk, hogy egy deka esővel sem kell számolniuk a továbbiakban. Ez volt az utolsó égiháború, amelyen éppen átrágták magukat.
Visszatérve a jó egy emberöltőnyivel korábbi időszakra, azért ahhoz kellett volna 1984-ben Verne fantáziája, hogy mindezeket megálmodja valaki.
Igaz, hogy az Orwell 1984 c. munkájában emlegetett világuralmi rendszerek viszont nem valósultak meg addigra. Mintha mostanában felerősödne a folyamat, ld. EU és egyéb erőszakos képződmények, ld. az „újbeszél”-hez hasonló retorika a politikában, a metakommunikációs eszközökben, a reklámokban stb.
Remélem, sose következik be az Orwell által jósolt, minden épeszű gondolatot elnyomó szellemi és fizikai terror.