Mickey webnaplója

1. Legalább hároméves adatokat találtam az EU-tagországok átlagos nyugdíjáról. https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1687224665032&set=a.1535616554924.2070055.1370146006&type=1&theater
Tanulságos végignézni az adatokat. Kicsit megvilágosodnak az összefüggések: egy-egy ország politikai és pénzügyi helyzetét segítik megérteni. Nem kommentálom a rajzos ábrát tartalmilag.
Ahány ház, annyi baj legyen – mondaná papjancsi, a poénlövő.
2. Magam törekedem rá, hogy közelítsem az egy ökolábnyomnyi fogyasztást. Messze nem így van, és még akkor se lenne így, ha súlyom felére fogynék.
De hát úton vagyunk (én pl. az előszoba és a lakás másik sarkában lévő dolgozóm között, és sorra kapcsolgatom le az égőket. Biztos vagyok benne, hogy a mosóautomata nem fél a sötéttől, a mosogatógép is eligazodik saját programján, ha süt, ha fúj, s akkor is, ha nem ég a lámpa. A nappalinak meg mindegy, hogy keveri-e benne a levegőt a ventilátor vagy sem, ha senki sem tartózkodik benne. Most, hogy leeresztett redőnnyel védekezem az erős UV-sugárzástól, a szoba egyelőre elviselhető klímájú. Elég, ha egy kisebb teljesítményű propeller forog. Később majd meglátjuk. Ugyanis
Európa mostanság megkapta Afrikától felesleges forró levegőjét. Óhatatlanul az jut eszembe, hogy az onnan menekülők részére milyen kedves gesztus, utánuk küldeni az otthon megszokott meleget. A meteo szerint Franciaország felől felénk kunkorodik a sivatag hozadéka, és el is végzi banán- és fügeaszaló munkáját.
Sokféle lehetőséggel élünk itt, Bp-en.
A Dagály és a Palatinus strandok csúcsra járnak. (Éva szerint a Pala kenterbe veri a Dagályt. Árban egyformák.)
A forgalmasabb utakon locsolják a síneket és a flasztert, a polgárok pedig félliteres palack vizet kapnak szükségleteik szerint – ingyen. Mint a kommunizmusban.
A forgalmasabb utakra párakapukat állítottak, melyek hűvös vízpermettel köszöntik az alattuk áthaladókat. Van ebben valami élvezetes. Ingyenes szórakozás, mint valaha gyermeknapon a Vidámpark.
Itthon ma már légkondicionálóval ijesztgetem a kánikulát. Még nincs bekapcsolva, de ha akarom, bármikor élhetek vele. Ez idegileg segít feldolgozni a hőséget. Ugyanaz a hatása, mint a Balaton melletti sétálásnak. Szakad rám a forróság, de nem izgat. Ha akarom, belevetem magamat a habok közé, és vége a megpróbáltatásnak.  
3. Ökolábnyomom zsugorítása céljából a nagy nyár végi leértékelésben vettünk egy pár akciós szandált, mert a régi talpa széttörött ott, ahol a kuplungpedáltól még el nem kopott. Gondolni kell a jövőre is. Ezért aztán elrakom az igazi, Bangladesben készült, sérült talpú jószágot, mert az új kínai. Ez is igazi bőr felsővel rendelkezik, de a talpa műanyag. Ismerem ezt a fajta műanyagot. Egészen addig szolgál, ameddig ketté nem törik. Jobb, ha megőrzöm a régit is, mert hátha az új egyszerre törik ketté a talpamon keresztirányban. Volt már rá precedens.
Még megjegyzem, hogy úgy kell annak (nekem), aki olyan gazdag, hogy olcsó terméket vásárol.
Ha angol volnék, alkalmasint az ő észjárásuk szerint jártam volna el, és egy drága pacskert vettem volna, mert az ő közmondásuk csakugyan ez: Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsón vásároljak.