Mickey webnaplója

Tegnap rendesen vacsoráztam, mert laborba nem illik jóllakottan indulni. Ezért is szervezik hajnali hattól, hogy ne hallgassák egész délelőtt a delikvensek hasának korgását. Tizenötödikként laboráltak. Mutatom, hogy a bal karomon jól látszik a havi sebzések dudora. Meséli az asszisztensnő, hogy egyszer egy pali mindkét karja tele volt kék tetkóval. Aztán keresgethetett a minták között, hogy hol szúrja meg. Azt javasolta az embernek, hogy a szúrás helyére piros tetkót csináltasson, hogy meglegyen a célkereszt közepe.
Itt különösebb nem történt. Egy pasas másfélszer dagadtabb volt nálam. Sajnáltam szegényt.
Itthon reggeli, majd pénzügyminiszteremmel együtt el a bankba, hogy folyó ügyeinket és –számláinkat rendezzük. Egy óráig tartott az adminisztráció, mert ami eddig így volt, az eztán úgy lesz és viszont. Bár ki tudja. Olyan gyorsan követik egymást a nekünk kedvező rendelkezések, hogy ember legyen a talpán, aki kiszámítja, hogy a bankokkal szemben saját maga hogy jár jól. Egy vélemény szerint sehogy.
Délután séta az ifjabb generációval. Szép a környékünk, megszínesítette a flórát az ősz. Minden harsányabb színekben pompázik, mint nyáron. Már-már szégyellem fotózni. Egy érdekes témát találtam, a sárguló leveleken kívül egy fák között megbújó sárga taxit. Illett a képbe. Jól is álcázta magát.
Itthon várt a Rome reports X.-ik folytatása. Elszórakoztam rajta egy darabig. Amíg tallózgattam az elektronikus postáim között, felfedeztem, hogy megérkezett mailben a leletem is. A csudába! Úgy izgultam, mint a kisdiák bizonyítványosztáskor. A múltkor csúcsot döntöttem 10*-gal. Most csak 6* volt, azok se rettenetesek. Azért a házibuli folytatódik. Jövő héten két vizsgálat, merő óvatosságból.
A remény hal meg utoljára. Most bizakodom. A többi az orvosok dolga. Mindenhez nem érthetek.
Szeretem a szójátékokat. Ma ezt írtam:
Tudod, Győző,
Tudom, győz Ő.
Én is Győző vagyok, vagy mi. Miklós, Nikolaosz, (győzelem+nép) ez magyarul nagyjából: Győző.
Még megnézem a fotókat, hátha akad köztük alkalmas közzétételre.
***
Fiunk éppolyan bizonytalan maradt a saját ügyében, mint én a közelmúltban. Kedvesen fogalmazott FB-bejegyzését idemásolom, ha neki nincs ellenére (utóbbi esetben törlöm).
„Kisfiam kisebb egészségügyi problémájára egy orvos az "X" megoldást javasolja az "A" gyógyszerrel együtt. Eleget is teszünk, de a probléma nem múlik. Körülnézünk a neten. Egészségügyi portálok, baba-mama honlapok szerint az "X" módszer nem hogy nem jó, hanem egyenesen kerülendő ebben a korban, ezért az "Y" módszert kell követni. Oké, de nem hiszünk el mindent a netnek, ezért egy ismerős védőnőt is megkérdezünk. Szerinte is kerülendő az "X" módszer, az "Y" a jó. Fú, kezd bonyolódni, ezért még megkérdezünk egy gyermekgyógyászt is. Szerinte az eredeti "X" módszer teljesen rendben van, sőt, az a követendő, nem az "Y", de felejtsük el az első doki által felírt "A" gyógyszert, mert abban szteroid van, helyette alkalmazzuk a "B" gyógyszert. Rendben, de azért megnézzük "B" gyógyszer összetevőit, hátha valamire allergiás. Ezzel nem lett volna baj, de természetesen "B" gyógyszerben is volt szteroid. :)