Mickey webnaplója

Hatvan után már csak Miskolc jön, tartja a közhely, fenntartva a képzavart a két város neve és az idő múlása között. Tegnap lett volna 70 éves Miklós sógor, megemlékeztünk róla. Ma 60 az öccse, délután oda tartunk: megemlékezünk róla. Közben mindjárt megérkeznek a móvári unokák, hogy a nagyobbja nálunk töltse az őszi szünetet, amíg a szülők a lakásfestéssel untatják magukat s múlatják az idejüket. Így hát feleség hét-főre főz, pedig még csak szombat van. Az előzőekben felsorolt okok elegendőnek látszanak ahhoz, hogy indokoljam, miért nem megyünk este a szokott „nomád” csoportba. 
Az idő változatlanul nyárias, teljesen kitártam dolgozószobám ablakát, hadd jöjjön a simogató napfény, hadd ölje a sötétséget kedvelő bacilusokat a mindent ritkító UV sugárzás. Az imént napoztam egy kicsit az erkélyen. Úgy hírlik, hogy a várhatóan csapadékos téli időszak D-vitamin hiányt fogja okozni a népesség zömének.
Előzzük meg! Töltekezzünk a napozás nyújtotta vitaminképzési lehetőséggel!
A nap egyéb különösségeket is tartogat. Japánban Fukusimához közel 7,2-es erősségű földrengést észleltek hajnalban. 1 m-es cunamitól tartanak, s kérik a lakosságot, hogy vonuljon a dombosabb részekre, ameddig a tengerrengés veszélye fennáll.
A belföldi sajtó tele van a Fidesz makacsságával, merthogy oly sokan részt vettek a Békemenetben, s a baloldali tömörülés pedig a leendő főnök személyének a kijelölésével kínlódik.
A tévé közlése szerint a nyugati sajtó néhány ezer emberre becsülte a Békemenet résztvevőit. Ez korunk technikája mellett szánalmas szegénységről tanúskodik. Az innen induló félretájékoztatást egy-egyben közlik. Ez egyszer hihetnének inkább a saját „vaksi szemüknek” (nem én mondtam, hanem virág et.), esetleg egy légi felvételnek, amely elég pontosan képes az embereket megszámlálni egyenletes eloszlást feltételezve.
Minden mindegy.
A kétfelé rángatott nemzet tavasszal újra vall, hogy kit szeretne a feje fölött látni.
Ha jobbra voksol, akkor választási csalást fognak emlegetni, ha balra, akkor ugyanazt.