Mickey webnaplója

Van egy bloggerekből – főleg nyuggerekből – álló kiscsoport, amely időnként megcéloz egy-egy kiválasztott évet vagy gyűjtőfogalmat, amelyet magára vonatkoztatva ki-ki megírja, hogy mi a túró történt vele akkor, avagy mi a véleménye az adott témáról. Hogy képben legyen, aki esetleg korábban nem volt benne, ide írom, hogy az utolsó időkben miken dolgoztunk/szórakoztunk. Legutóbb kedvteléseinkről, előtte változásainkról, év vége környékén 2013-as évértékelést írtunk. Megelőztük OV-t, aki csak tegnap értékelte a tavalyi évet. Az övé kissé hosszabb volt, mint az enyém. De ez már csak így van. Szerteágazóbb terület hosszabb értékelést vonz.
Mielőtt mindenki elmondaná véleményét és kritikáját (pozonegatív vagy negopozitív megközelítését) megelőzök mindenkit. Így megspórolom nekik a komment megírását, s megpróbálom képviselni az álláspontjukat.
OV–nak legyen mondva, bátorságának egyik évente ismétlődő jele, hogy az első évértékelés a részéről hangzik el (bocs, ha rosszul emlékezem). Az ő mentalitása merőben eltér az enyémtől. Szereti a kihívásokat, a megmérettetéseket. Versenyez, felveszi a kesztyűt, edz, riposztoz, ha kell, megvédi álláspontját, ha szükséges és mérlegel. Adagolja ellenzékének a dózisokat a különféle témákból. Mindenestre felkészül a lehető eshetőségekre. Sokszor a dolgok elé megy, hogy kifogja a szelet a vitorlából. Azt hiszem, a helyén van. Azt hiszem, én is a helyemen vagyok nyugodt nyuggerként.
Tehát OV elmondta a magáét. Ettől kezdve szabad a pálya. Rá lehet ugrani, mint kutyának a koncra, és szétszedni ízekre, bizonygatni próbálván, hogy mikor, miben, miért nincs igaza. S mert nem tökéletes a világ, benne a nagy- és kishatalmak se tökéletesek, okkal-joggal bele is lehet kötni (mint tudjuk, még az élő fába is).
A milliomos balosok kifejthetik, hogy zöldeket beszélt,
a zöldek elmondhatják, hogy nem védte a zöld értékeket,
az LMP elmondhatja, hogy igen, igen, de lehet más is a politika,
az ateisták kikérhetik maguknak, hogy Istent emlegette évértékelőjében, s hivatkozott az Írásra,
a más vallásúak, hogy a soli Deo gloria református ízű,
a szájhősök gyávának,
a lapítók szókimondónak ítélhetik.
Az irigyei hencegésnek tekinthetik a sikerekről szóló beszámolót,
a kritikusok szóvá tehetik, hogy egyes folyamatok már sínen voltak korábbi időben is.
És így tovább, és így tovább.
Választások előtt állunk. Mondják, hogy a kormányon lévő pártok mindig jobb pozícióból indulnak a megmérettetésnek. Lehet benne valami, bár olykor kétségeim támadnak életem tapasztalatait is figyelembe véve.
Fix szavazó vagyok. Engem semmiről nem kell győzködni. A többieknek pedig, akik bizonytalanok, azt üzenem, hallgassanak a szívükre és menjenek el szavazni. A pártváltozatok közül válasszák ki a jót, azt, amelyik az ő szájízük szerinti értékeket képviseli.
Ami pedig 2014-et illeti, megpróbálok pápista lenni.
Olyan sok pozitívat mondott ez a jó Ferenc pápa közel egy év alatt, hogy csak győzzük emberséggel megvalósítani. Ha tesszük, amiket kért, jót teszünk vele magunknak, jót a társadalomnak, a hazának, a földrésznek, az egész világnak, a rég elhunytaknak, az élőknek, mindenkinek.           
PS.: Kati, maradt még benne hiba?