Mickey webnaplója

Még egy nekifutás előtt állunk, K. és R. egyházi esküvője előtt. A dátum fix, a résztvevők listája alakul. Vannak ugye a nemek. Adva egy ember: a férfi nem képviselője, adva egy másik ember: a női nem képviselője. A két nem képviselői kijelentik, hogy igen. S ettől kezdve házasok. Nohát, ez lesz ott és akkor a soktornyú Ráckeve róm. kat. tpl.-ában. A terv: A templomban igeliturgia kb. fél óra, a templom előtt fotózás, tobzódás, ásványvíz és pogácsa. A szerény hajlékban hidegtálak, hűvösségek, torta, pia, üdítőitalok, zene, tánc, játék is. A meghívásra sokan reagáltak. A részvétel valamelyest mindig talányos. Hányan, milyen korosztály jön el.
Ami engem illet, vissza kéne fogynom versenysúlyomra, arra a szintre, amilyen E és M esküvőjén voltam, vagy másik öltönyt kell vennem. Salamon Béla jelenete jut eszembe. (Neki télikabátra volt szüksége, és az orvosától érdeklődött: milyen anyagból készíttesse?) Idézem: „nem kell nagyon tartós anyagból lennie”. Mindenesetre kijelentem, hogy ez volt az utolsó rákészülős esküvő. Több gyermekünk nem lévén, mind házas lévén egy korszak ezennel lezárul. Nem tudom, hogy milyen egyéb meglepetések várnak a násznépre, s abban se vagyok 100%-ig bizonyos, hogy mindent pontosan jegyeztem meg, de talán nem is ez a fontos.
Ma jó kedvű (dús lakomával egybekötött) találkozó esett Szigethalmon, nászunk házában, ahol velük és a fiatalokkal tizenkét-szemközt beszélgettünk. Eligazítottuk a világ sorsát, megállapítottuk, hogy még nem tökéletes, s a fiatalokra még sok munka vár. Majd ha ők is nyugdíjasok lesznek, alighanem ők is hasonló dolgokat fognak megállapítani. Merthogy sose lesz tökéletes, amíg az ember mai formájában él.
Lábjegyzet a Lev 27-hez. Címe szerint Függelék. A fogadalmi ajándékok adományozásának mikéntjét és értékét taglalja. Néhány érdekesség a korabeli árarányokról:
– 20 és 60 év közötti férfi élete megváltásának az értéke 50 ezüst sékel, nőé 30 sékel
– 5 és 20 év közötti fiúé 20, lányé 10 sékel.
– egy hónapos és öt év közötti fiúé öt sékel, lányé három sékel.
– Most jön saját korosztályom: 60 év feletti férfi értéke 15 sékel, asszonyé 10 sékel.
Van itt még szó állatok kiválasztásáról, ház, szántóföld felbecsüléséről, ha az fogadalmi ajándék,
de kitér a fejezet arra is, hogy az elsőszülött állat eleve az Úré.  A termés, a szaporulat tizede az Úré. Szarvasmarha, juh, kecske tizedelése úgy folyik le, hogy minden tizedik, amely átmegy a pásztor botja alatt, az Úré, anélkül hogy kiválasztanák: jó-e, vagy rossz.
Meg kell jegyeznem: él az átokeskü. Ha valaki életét az Úrnak ígérik, annak az embernek meg kell halnia. (Látjuk majd a későbbiekben, hogy ezért ölik meg a hadvezér – Jefta vagy Jiftach  – győztes csatáért beígért áldozatát. Jefta megígérte az Úrnak, hogy a sikeres csata miatt hálából feláldozza azt, akivel háza népéből először találkozik. Ez egyetlen hajadon lánya volt.) Közöm. Hogyne volna közöm hozzá. Bőven elmúltam 60, s ha jól számolom, értékem 30%-a csak az életerős férfiakénak. Egyszer jó 10 éve utaztam a buszon, s taknyos kölkök, tinik voltak, szemtelenkedtek egy hajlott korú férfival. Minek utazik, minek foglalja a helyet, az ilyen öreg csak szívja az oxigént mások elől, semmi haszna nincs, teljesen felesleges, hogy éljen. Meglepett ez a pimaszság, lám, még ma is emlékszem rá, pedig nem is nekem szólt. Egy biztos, hogy az ember 50 felett hanyatlik, erői lankadnak. Elképzelem, hogy abban a korban a 60 feletti ember vénséges vénnek számított.