Ma reggel eljutottam a Bibliában Józsuéhez, aki Mózes helyett beviszi a népet az Ígéret földjére. Józsuétől pedig csak egy lépés, és máris a spirituáléknál kötöttem ki. Azonnal meghallgattam a Joshue fit the Battle of Jericho-t (The Golden Gate Quintet), s ugyancsak az ő előadásukban utánavetettem a Nobody Knowst s a Hush című feldolgozást. Az élvezkedésnek igazán csak az idő szab határt, a reggeli, majd a mise, közben a posztírás. Tegnap itt ünnepelte M és E a két kisfiukkal együtt házasságuk 4. évfordulját. Ma reggel M-nak átküldtem egy rövid e-mailt megjelölve benne a Hush youtube-os hozzáférés kódját. Azért neki, mert egykor együtt vettünk részt azon a koncerten a Kongresszusi központban, ahol a GGQ utolsó budapesti fellépése volt. Ott volt még az egyik alapító tag, Orlandus Wilson (Köztük énekelét még az egyik alapító tag, Orlandus Wilson bass (†1998), noha a négytagú együttes 1934-ben alakult. A kórus sokat változott létszámban, összesen 16-an váltak meg menetközben a nagysikerű GGQ-től. Az alapítók mind diákok voltak. A műfaj megteremtői nem. A spirituálé (meg nem erősített információim szerint) úgy keletkezett, s alakult kamarakórus formációban előadott többszólamú, bibliai témájú műfajjá, hogy négy borbély összeállt s valahogyan dalra fakadt. Csakhamar népszerű lett a műfaj, s elterjedt Amerika-szerte. Persze később szólisták is énekelték. Nekem pl. Mahalia Jackson előadásában a leghitelesebb a Nobody knows c. darab. De a Golden Gate-et is többféle felállásban ismertem meg, s egyik jobban tetszett, mint a másik. Sorsuk kicsit hasonlóanb alakul, mint az angol King’s Singersé. A tagok változnak, az együttes marad.
Egy kis ízelítő a GGQ-ból: https://www.youtube.com/watch?v=gan4BUsz0Ik
Összefoglaló az MTörv 32-höz. Mózes éneke a fejezetcím. Ám itt csak a szövegét olvashatjuk, amit a nép lelkére kötött. Ilyenek szerepelnek benne: „a Fönséges a népeknek határokat az Isten fiainak számához mérten szabott...” Majd jön prófécia arról, hogy a választottak eltántorulnak az egy igaz Istentől és mindenfajta bálványok után futkosnak, mire a válasz: egyik csatát vesztik a másik után: „hogyan üldözhetne ezret egy”? Jönnek a kijózanító csapások: „a szőlőszemek mérgezettek, keserű bogyók, ...közel van pusztulásuk napja”. „Lássátok (be) végre, hogy én vagyok, csak én, s nincs más Isten rajtam kívül!” „Nem üres beszéd ez, hanem maga az élet.” Ezután Mózes nemcsak énekét fejezi be, hanem az életét is. A Nebo hegyére felmegy, végignéz Kánaánon, ahová soha nem léphet be. Közöm. Az Isten fiai (nemzetek) időről időre megpróbálják kitolni a számuk mértékéhez igazított határaikat. Sőt kicsiben (a családjukban) megkezdik ezt a határkitolást. A gyerek megpróbál elmenni addig, ameddig szülei határt nem szabnak cselekedeteinek. A testvér megpróbál a többihez képest magának előnyt szerezni, nagyobb területet, akár a lakáson belül. A szülők korlátozó szerepét a Gondviselő Isten végzi a népek között, mégpedig nagy-nagy béketűréssel, türelemmel. Minden birodalom megkíséreli a packázást az Istennel, hogy aztán eltűnjön a történelem süllyesztőjében.
2014.08.29. 07:44 emmausz
Józsue, spirituálék, The Golden Gate Quintet
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr356647113
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek