Mickey webnaplója

Matyika nemsokára 18. De volt ő két-három éves is. Akkoriban gyakorta együtt énekeltünk-imádkoztunk este magyar és francia szülők és gyerekek vegyest. Matyika kezében tartott egy flakon lourdes-i vizet. Apró ujjacskáját meg-megmártotta a vízben, és mindünk homlokára rajzolt vele egy kis keresztet. Ki nem hagyta volna. Nagyon élvezte, és mi is, azért is, mert hogy ő élvezte.
Mostanra változott a helyzet. A mai napon három éves Levike bevezette, hogy búcsúzáskor puszit ad, vagy kijelenti, hogy most nem ad, mert elfogyott, de „kis keresztet” mindnyájuknak szívesen ad, a templomból ismert szöveg kíséretében: „Jézus szeret téged.”
Ezt aztán visszahárítjuk rá, hozzátéve, hogy Jézus mindenkit szeret. Még el kell mondani, hogy igazából nem kis keresztet rajzol ránk, csak annak szánja. Többé-kevésbé izgatott mozdulattal két, kb. vízszintes jelet rajzol homlokunkra.
Tegnap ünnepeltük születésnapját.
Összejött a nagyobb rokonság.
Sok mindenről folyt a szó. Többek között egy új szokásról, melyet Levente hatására vezettek be a Nyugat-Magyarországon élők. Búcsúzáskor megpróbálják a három éves akcentusában elmondani a szöveget, mely nagyjából így hangzik: Jízuszerettíged, s gyors mozdulatokkal néhány vízszintest rajzolnak a levegőbe.
A jelenet humorát megőrizve, kicsi rokonukra emlékezve, őt idézve kívánnak egymásnak jót ezzel a gesztussal.
Nem meséltem el, de az az igazság, hogy mi is gyakoroljuk a Levitől tanultakat, ha nem is búcsúzáskor, hanem ha eszünkbe jut. Sőt visszafordítjuk nagyobb unokánknak magyarázva, ha olykor – ritkán ösztönösen – öccse ellen fordulna: Jézus Domit is szereti.
Jézus tényleg mindenkit szeret. Jézus Domit is szereti.
Ezen elgondolkodik.        
Összefoglaló az 1Krón 10-hez. Saul halála. A filiszteusokkal vívott ki tudja, hányadik csatában, Saul elveszíti három fiát, Jonatánt, Abinadabot, Malki-Suát. Sault magát is nyílvessző találja el, haldoklik s beledől kardjába, nehogy a pogányoktól haljon meg. Így tesz fegyverhordozója is. Ám a filiszteusok levágják a király fejét és kitűzik Dogán templomára. Az izraeli fegyverforgatók összefognak, elmennek a királyi halottak testéért, elragadják őket, s illő módon eltemetik egy terebintfa tövében. Saul utódja, mint már tudjuk, Izáj fia, Dávid lett. Közöm. Amint látjuk, a Krónikák könyvei megismétlik sok tekintetben azt, amiket a Királyok könyvében már olvastunk. Ez nem baj, ismétlés a tudás anyja, s bár sok hasonlót olvasunk, egyes újabb részletek gazdagítják ismereteinket. Ami pedig a véres jeleneteket illeti, kell-e véresebb jelenet, mint a mobil telefonokkal készített alkalmi híradás egy-egy közel-keleti történésről. Két napja azt láttam, a FB-on (ami ugye igen nagy nyilvánosságot jelent), ahogy egy szaudi rendőr karddal lenyakaz egy asszonyt fényes nappal a forgalmas utcán, néhány embertől körülvéve. Az asszony állítólag gyilkosságot követett el. A részletekről semmi bizonyságunk nincs, a tényről igen. Csakhogy Saul ideje óta 2500 év telt el!