Enyhe stroke a nagyobb családban, kétfelől megerősítve. Írásos részletekre még várok. Annyi látszik, hogy időben elkapták. Vizsgálatok, felügyelet stb. Remélem, én is időben elkaptam a magam meghűlését, mert a szedett sokféle gyógyszer mellett nem szívesen folyamodom egy újabb droghoz. Fújkálom magam Tantum verde-vel, szopogatom a negrót, iszogatom a feleség gyömbéres, fahéjas, citromos, mézes teáját, s próbálok visszafogottan élni. Majd csak győzöm. Szerencsénkre a fiatalabb generációnak a hétvégére külön programja van, így nem kell tartani a bacik bárkire való átragasztásától.
Tegnap a kipufogószervizből hazafelé jöttömben összetalálkoztam egy korombeli emberrel, aki elmondta, hogy nem is tette fel a téli gumikat kocsijára. Minek? Hát én feltettem, mert jobb, ha használat miatt kopnak el, mintha maguktól repedeznének használhatatlanra. Az illető dicsérte a szép sétálóidőt. Csakugyan az volt. S az van ma is. K és R a Kiscelli Múzeumba invitáltak volna, de a fentiekre tekintettel jobbnak láttam, ha kihagyjuk ma a nyüzsgést. M és E népes csapattal a Vajdahunyad-várat keresi fel meg a Közlekedési Múzeumot. Szép idejük lesz (van).  
Nem tehetek róla, nekem fura, és nehezen fogadom el, hogy egy volt templomot mindenféle másra használjanak, mint eredeti funkciója.
A kiscelliről jut eszembe: II. József, a kalapos király szétzavarta a fogolykiváltó rendet, amelynek a tagjai Kiscellen is földművelést folytattak. Talán szőlészkedtek. Mindenesetre tevékenységük hasznát a foglyok felszabadítására fordították. Sokakat váltottak ki gályarabságból. Amikor pénzért nem ment, maguk ültek a gályapadra, hogy szabadulhasson a fogoly. Az ő kolostoruk lett múzeum, de amennyire tudom, a templomhajó is kiállítási helyiség. Rá kellene költeni a szükséges pénzt, hogy visszanyerje a felszentelt épület régi fényét és funkcióját. Mivel sétautak környezik a templomot, kirándulók bizonyára szép számmal felkeresnék a monumentális méretű szentélyt. Talán. Egyszer.
***
Deskénél olvasom:
- ...Kaméleon vagyok, jó lenne saját stílus mégis. A.
- Ehhez tudok hozzászólni. Anyácskámhoz mentem úgy 16 évesen: hogy a Pálfalvi Fradi drukker, a Molnár tök jó matekban, mindenki valamilyen. Én mit csináljak?
- Semmit, akkor leszel te... Megértettem. d.
Összefoglaló a 2Krón 12-höz. „Amikor Rechabeám uralma megszilárdult és megerősödött, elhagyta az Úr törvényét, és vele együtt Izrael.” Erre az Úr ráküldte az egyiptomi Sisákot 1200 harci szekérrel, 60 000 lovassal. El is jutott Jeruzsálem falai alá. A zsidó vezetés elismerte, hogy „igazságos az Úr”. Megalázkodásuk eredménye: Nem történt népirtás, bár Sisák elvette a templom és a kincstár, a fegyvertár aranyait, kincseit. Rechabeám 17 évig uralkodott. Mivel 41 évesen kezdte, 58 évesen hunyt el. Közöm. Igen figyelemreméltó az első mondat. Hogy is van ez ma? Az ember méltósága áll-e a világ középpontjában vagy a pénz (Ferenc pápa felvetése)? A „megveszlek kilóra” fennhéjázása, az EU elhatárolódása a keresztény értékektől? Ideje volna megalázkodni. Nem azért, mert erre szüksége van az Istennek, hanem az embernek van rá szüksége, hogy elismerje a nála hasonlíthatatlanul nagyobb erőt, a Teremtőt. Könnyű belátni, hogy ha az ember maga akarja kitalálni életviteli szabályait, abból ugyanolyan káosz lesz, mint amikor a kisgyerek próbálja meg pattogtatni szüleit. A gyereknek nincsenek tapasztalatai ahhoz, hogy érett döntéseket hozzon, az embernek se ahhoz, hogy helyesen lássa helyét abban a világban, amelyet nem ő hozott létre.