Mickey webnaplója

- Ferenc pápa twitter-üzenete: „Hívjuk a Szentlelket mindennap! Ő vezet minket Krisztus tanítványainak útján.”
- Állami szabadnap, ünnep. Egyházi vonatkozása nincs, amennyiben évközi időszak kezdődik a mai napon. Még akkor is így van ez, ha Máriaremetén sátorokat állítanak a különféle intézmények, mozgalmak. Kimennénk, de... Talán később, mert...
reggel esik az eső. Tudom, aranyat ér... Arany és gazdagság...
- A napi evangélium a gazdag ifjúról szól. A Mester övéihez: „Milyen nehéz a gazdagnak bejutnia az Isten országába.”  
- Negatív megközelítésben: „Ahol a kincsed, ott a szíved is.”
- Pozitív megközelítésben: A lényegre való koncentrálást segíti, ha nincs bennem ragaszkodás a különféle kacatokhoz. „Az ember mindenét eladta, hogy megvásárolja azt a földet, amelyben az igazgyöngy volt.”
- Pál rátalál az egy Igazra, és ettől kezdve minden mást szemétnek tart. (A görög szövegben a trágya szó szerepel).
- Szent Béda (673-735) haldoklik: „Délután három órakor ezt mondta nekem: »Van néhány értékes tárgyam a fiókomban: bors, zsebkendő és tömjén. Eredj gyorsan, hívd ide kolostorunk papjait, hogy ezeket az Istentől kapott ajándékokat szétoszthassam nekik.«"
***
Már a 70-es években is zavart, hogy ha a vállalat embereként tovább képeztek. A legtöbb előadás nem arról szólt, amiről szólnia kellett volna, hanem a főhatóságtól minisztériumtól felkért előadó elmesélte, hogy mennyi problémával küszködik napi munkavégzése során. No, ettől nem lettünk okosabbak.
Kezembe kerül egy Festschrift. Most az is mindegy, hogy ki kapta, merthogy van valami közös ezekben az ünnepi kötetekben: Mintha nem az illetőt szólítanák meg vele a közölt írások. Egy részük megragadja a lehetőséget, hogy tudományos igényű cikkét ily módon publikálja. Az ünnepelt neve meg sem jelenik írásában. Más részük arról ír, ami éppen foglalkoztatja, mert az nem okoz neki fejtörést, kevesebb vele a munka. Az ilyen írás megint nem kötődik az ünnepelt munkásságához, a hozzá fűződő barátsághoz stb. A harmadiknak pusztán eszébe jut valami, és gondolkodás nélkül papírra veti, mert kell valamit írnia, ha már felkérték rá. Az általam olvasott anyagokban sok az okoskodás. Legtöbbjük hangvétele nehézkes, olykor a téma érdektelen, máskor pedig olyan nyelven íródott, amelyet én nem értek. Ne adj Isten, talán az ünnepelt se igazán. Kérdezem: Miféle ajándék ez?
Kb. olyan, mint a botfülűnek opera CD-t ajándékozni. Beigazolódik A gólya és a róka c. mese igazsága (a gólya szűknyakú palackból, a róka viszonzásképpen lapos tálból kínálta barátját). Aki Festschriftet kapott a fent részletezett anyagokkal, maga is hasonlót gyárt, amikor viszonzásképpen nagy tudású ismerőse kerül sorra a megajándékozásban.
Összefoglaló az 1Mak 12-höz. Jonatán két embert küld Rómába és Spártába, szövetséget ajánlva nekik. Levelet küld a szenátus, megerősítve a korábbi szövetséget. Spárta pedig azt erősíti meg, hogy Ábrahám utódaiként teljes testvéri közösséget vállal Izraellel. Demetriusz támadja Jonatánt, aki készen áll az éjszakai harcra. Ellenfeleik az éj leple alatt elillannak. Jonatán elfoglalja Aszkalont és Joppét. Megerősítteti Jeruzsálem falait. Trifon hatalomra tör. Jonatánt ajándékaival ráveszi, hogy küldje haza fegyvereseit (40 000 embert), majd a személyes őrzésére rendelt 1000 harcost csellel lemészároltatja, Jonatánt elfogja. Sereget küld a zsidókra, de azok megfutamítják az ellenséget. Közöm. Már a 11. fejezethez kellett volna megjegyeznem. Jézus perében hangzik el a prófécia: „Jobb, ha egy ember hal meg a népért.” Az ókori királyok idején nem így volt. Jonatán Demetriusz miatt 100 000 embert kaszaboltat le. Mintha fordítva szólna a gyakorlat: Jobb, ha 100 000 ember hal meg egyért. Hálából ugye Demetriusz el akarja tétetni láb alól Jonatánt. Minden csata erről szól. Adva a vezér, akit katonái életük árán is védelmeznek. Más kérdés, hogy a vezérek kiknek az érdekeit képviselik, a közjót-e, vagy saját uralmuk kiterjesztése a céljuk. Napóleon kiáltott – állítólag – katonáira, őket harcra serkentve: Meddig akartok élni, kutyák?!