A franciák érkezése mindig katartikus élmény. Kb. 12 órai autóút rázkódásával a hátuk mögött heverednek el, ki-ki hol érzi jobban magát. Kezdik a kanapén, folytatják a megágyazott helyeken, melyeket előre hűtünk a kánikula miatt. Nem készítettem alvós képeket idén. Ugyanúgy szenderedtek el, mint egy éve. Talán még abban a sorrendben is. A kipakolás ráér. A nappali szekrénysora mentén csomagok sorakoznak végig. Míg ébren vannak, készítek róluk a konyha sarkában egy fotót, mert valamiért oda gyülekeztek. A fiúké az a szoba, ahol a gépem áll, ahol a wi-fi madzagja rögzítve. Asztalomon egy joy-stick, egy fülhallgató, egy drót nélküli egér, egy laptop. Valahol mögötte a saját egerem, billentyűzetem. Időben kimenekítettem mindent, amire szükségem lehet itt tartózkodásuk idején. Amíg a fiúk ülnek a PC-jük előtt, addig nincs lehetőségem az írásra. Ez bele van kalkulálva a történésekbe. Ebédkor Tücsi szól, hogy most szabad a gép, nem ül senki előtte, hiszen esznek. Ám a kicsike, Domi, a mi hálónkban alszik. A szoba ajtaja csukva, be nem megyek az olvasószemüvegemért. Írás halasztva. Tízen ülünk különben az ebédlőasztal körül, Domi ugye még nem, és különben is alszik. Később lemegy a társaság a játszótérre, mert elborul az idő. Kicsit alábbhagy a hőség. Bemegyek a hálóba az olvasószemüvegért. Nem találom. De az átadóablakban igen, a szalvéták alatt van a tartóban. Nem is értem, hogy jöttem rá, hogy ott lehet. Átmenetileg félrekotrok mindent az asztalomon, hogy hozzáférjek a gépemhez.
Íme, készül a mai poszt.
Tegnap vacsora közben megkérdeztem Éva-tolmácson keresztül a nagy fiúkat, hogy milyennek látják ezt az országot, hiszen csecsemőkoruk óta minden nyáron ellátogatnak hozzánk néhány hónapra, néhány hétre. Matyi elmondja. Éva lefordítja. Jó benyomásokról számol be, kicsit össze is veti saját országukkal. Nyugtázom a válaszát, és értékelem is.
Örülök neki, hogy megkérdeztem, mert oly ritkán kapnak olyan kérdéseket, amelyekre tárgyilagosan válaszolhatnak, és amire tudnak is felelni.
Most Titihez fordul anyja: És te hogyan látod ezt az országot, a magyarokat. Titi poénnal üti el a kérdést. Sehogy se látom, mert nincs rajtam a szemüvegem.
Stimmel.
Ma nem az asztalnál, de a lakásban 13 fő próbált zenélni, játszani, repülőt dobálni, rajzolni, csúszni-mászni, hintázni. Három-négy korosztályhoz tartozó ember két nyelven szót érteni egymással. Egy kis előzetes edzés a közös nyaraláshoz. Azt hiszem, gond nélkül bírták-bírtuk, bírjuk egymást.
Levi repülőmodellje speciális műanyaghabból készült. A pillanatragasztó alig ragad meg rajta, talán kétkomponensűvel kellene megragasztani, mert kettétört.
Levente macska ügyességgel mászik. Utóbb a távfűtés cső felmenő ágán kísérletezett. Lefotóztam.
És itt elszegem a beszámolómat, mert amilyen dunsztos az idő, perceken belül visszaérkezhet a társaság. Íróasztalomat visszaszolgáltatom átmeneti gazdáinak.
Ízelítő a Jób 28-ból. Az ember maga nem tehet szert bölcsességre.
„Van hely, ahol ezüstöt találnak, olyan hely is akad, hol aranyat mosnak. Föld mélyéről hozzák felszínre a vasat, és a kövekből rezet olvasztanak... az ember (lenn) feltúrja utolsó zugáig a sziklakőzetet. Lámpás emberek kifúrják az aknát. ... kenyérgabona sarjadzik a földből, noha lent alatta tűzzel robbantanak. Sziklatömbben van a zafír lelőhelye, de még aranypor is található benne. Az ember áttöri a sziklát és tárnát nyit benne... s sok rejtett dolgot napvilágra hozott. De hát a bölcsesség – ez vajon honnét van, és az értelemnek hol a lelőhelye? Odavivő utat nem ismer az ember, nem lehet meglelni, nincs lakása, nem lehet megfizetni. Nem lehet becserélni... Honnan is származik tehát a bölcsesség, és az értelemnek hol a lelőhelye? Fátyol takarja minden élő elől, el van rejtve ... hallomásból tudunk róla. Egyedül az Isten ismer hozzá utat, egyedül ő tudja, hol a lelőhelye... Az embernek ... ennyit mondott: »Az Isten félelme, lásd, ez a bölcsesség, az okosság meg: kerülni a bűnt.«” Közöm. Vannak rejtett kincsek, melyek a föld méhéből előbányászhatók, miközben fent megterem a gabona, mit sem sejtve a lenti munkálatokról. De a bölcsesség igazán rejtve van előlünk, egyedül az Isten a tudója mindennek: Mindenható, Mindentudó és Gondviselő. A Bölcsesség könyvével azonos módon állapítja meg a szerző: Az istenfélelem a bölcsesség kezdete. Ez pedig arra int, hogy kerüljük a bűnt.
2015.07.17. 14:55 emmausz
Arrivée
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr487635566
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek