A címbeli, viszonylag közismert Weöres Sándor-vers zseniális játék. Emlékeztetőül a témát és az első két variációt ide írom:
„Ma szép nap van, csupa sugárzás, futkosnak a kutyák az árokszélen és mindenki remekül tölti az időt, még a rabkocsiból is nóta hangzik.
Ma szép sugárzás van, csupa idő, kutyáznak az árokszélek a futkosásban és a nap nótával tölt mindenkit, még a hangzásból is rabkocsi remekel.
Ma szép futkosás van, csupa mindenki, sugárzik az árokszél a kutyákra és az idő remekül tölti a napot, még a hangban is nóta rabkocsizik.”
Más szempontok miatt egyszer már idéztem blogomban ezt a remeket.
Most azon gondolkoztam, hogy mit üzen a vers, és hogy mit akarhatott a költő. Az első, ami beugrik: Játszani akart a szavak zsonglőre.
Nézzük sorjában. Ha a téma szavait vizsgáljuk, a kiválasztott szavak pozitív tartalmúak, derűt, vidámságot tükröznek: szép, nap, sugárzás, futkosás, kutyák, árokpart, nóta, remekül, stb. A rabkocsi? Még az is pozitív. A benne ülőket védi a társadalom haragjától, a társadalmat meg a rabok indulataitól. A költő bemutat néhány variációt, amelyek laza asszociációval összehozhatók a megadott szavakból. (A magyar nyelv toldalékozó rendszeréből fakadó roppant rugalmasság meg is engedi, hogy ezt megtegye, és különféle, többé-kevésbé humoros strófákhoz jut általa.) Mivel a téma a névelők, kötőszavak nélkül 16 szót tartalmaz, a lehetséges permutációk száma – ha jól számoltam – csaknem 193 billió. A költő érthető okokból meg sem kíséreli mind felhasználni őket, de az általa választottak is tobzódnak a nyelvi leleményességekben. A költő épít fantáziánkra. Az általa szándékosan előidézett képzavarok felszabadítják képzelőerőnket, és megjelenítenek egy nonszensz világot, egy sokdimenziós világot.
Mivel pedig az általunk el nem képzelhető, ám maradéktalanul pozitív és nagy intenzitású világ a mennyek országa, ez a vers akarva-akaratlanul is azt idézi meg (nekem):
Az örökkévalóságnak csak egy apró része valaminek a 193 billió változata.
Az örökkévalóság minden szegmense pozitív.
Az örökkévalóság olyan változatos, hogy elképzelni se tudjuk. Ott szép jelen lesz: az Isten és az igazak, szentek sugárzása, a szeretet dinamikája, az elfogadás természetessége, az önkiüresítő szeretet, a lények mozgó dinamizmusa, a természet átalakulása, az állandósult szelíd fény, az időtlenség remek tartalmakkal való kitöltése, a színek, hangok, éteri létünk harmóniája, a dimenziók végeláthatatlan sokaságának hatása azokra, akik részesülünk belőlük. Gondolom, legtöbbünk – vagy reményem szerint – mindnyájunk.
45. ZSOLTÁR. KIRÁLYI MENYEGZŐS ÉNEK (A karvezetőnek a „Liliomok” szerint – Korach fiainak tanító költeménye, a szeretet himnusza.) Szívemből ünnepi ének árad, zengem dalomat a királynak. Nyelvem siet vele, gyors, mint az író vesszeje. Szép vagy, szebb, mint bárki az emberek fiai közül. Ajkadon kellem ömlik el, Isten megáldott téged örökre. Övezd fel karddal oldalad, te hős, indulj fönségesen hatalmad teljében! Szállj síkra a hűségért, alázatért és igazságért! Feszítsd a húrt az íjadon, mely fenyegetővé teszi jobbodat! Hegyes a nyilad, lám, népek hullanak el előtted, a király ellenségeit elhagyja erejük. A trónod, Isten, mindörökké áll. Uralmad jogara az igazság jogara. Szereted az igazságosságot, gyűlölöd a jogtalanságot, ezért kent föl Isten, a te Istened, az öröm olajával, mint senki mást társaid közül. Öltözékedből mirha és áloé illata árad, elefántcsont termekben húrok pendülnek vidámításodra. Királylányok vannak szeretteid között, jobbodon a királynő áll, Ofir aranyával ékesítve. Figyelj, leányom, nézz, fordítsd ide füled, feledd el népedet és atyádnak házát! A király kívánja szépségedet, ő urad neked, közeledj hát odaadón! Tírusz leánya ajándékokkal deríti örömre arcodat, a leggazdagabb népek aranyba foglalt drágakövekkel. A királylányt színpompás öltözékben viszik a királyhoz. Hajadonok kísérik, és barátnői hozzá vezetik. Ujjongva, vidám énekkel vonulnak oda, bevonulnak a király várába. Atyáid helyett fiaid születnek, fejedelmekké teszed őket országok felett. Nevedet hirdetni fogom nemzedékről nemzedékre, így a népek mindörökre magasztalnak téged. Közöm. Örvendező hangvételű zsoltár. Látszólag egy királyi esküvő résztvevőit szólítja, ám különösen az utolsó mondat a Messiásra való utalás: ...A népek mindörökre magasztalnak téged. Költői szépségű megfogalmazás. Csak úgy repkednek az elismerő megfogalmazások: szép, szebb, hűség, alázat, igazság, öröm, mirha, áloé, elefántcsont, vidámítás, Ofir aranya, szépség, színpompás, drágakövek, barátnők, vidám ének, magasztalnak. Feldob 2000 év után is.
2015.09.16. 09:48 emmausz
Weöres Sándor: Téma és variációk
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr947792310
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek