Mickey webnaplója

Valaki írt a határról. Arról, hogy a szögesdrót rossz asszociációkat és emlékeket ébreszt benne. Megértem. Ellene van a határoknak. Lelke rajta. „Ő tudja miért.” Ő tényleg tudja, miért: mert az egyes országhatárokon a hivatalos közegekkel többször meggyűlt a baja. Kekkek, modortalanok, undokok voltak.
Szerintem nem ilyen egyszerű a kérdés. Rettentő sokféle határ korlátoz mindenkit. Pl. nem hagyhatja el ezt a bolygót senki, mert nincs hova mennie. Pl. nem határozhatja meg anyanyelvét, mert beleszületik. Nem határozhatja meg nemét sem, mert beleszületik. Az egész neveltetés arról szól, hogy egymás emberi méltóságának kölcsönös tiszteletben tartása elég csak ahhoz, hogy ne legyünk egymás farkasai. A KRESZ-ről nem is akarok prédikálni. Ha nem határolja be vezetői magatartásunkat a KRESZ, az utakon azonnal káosz keletkezik. (Tapasztalhatjuk naponta a sztrádán gyalogló tömegeket. Honnan is ismernék az latin bölcsességet Si fueris Romae..., mely magyarul így szól: Rómában római módon élj. Ha máshová kerülsz, ott a helyi szokás szerint élj.) Most azonban maradjunk itthon: Ha nincs alaptörvény, BTK, PTK, miféle normák szerint fogunk élni? Ha nincs közmegegyezés, nem létezhet demokrácia sem. (Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul – mondja a Mester.)
Most egy másik dimenziót hozok ide.
Adva a legtöbb embernek a saját hajléka (háza, lakása, esetleg sátra)
ki- és bejárást biztosító ajtóval;
a nem kívánt elemek kizárását többé-kevésbé biztosító zárszerkezettel;
fényáteresztő ablakokkal;
személyes rejtőzködését lehetővé tevő kárpitokkal, falakkal;
a külső hőmérsékleti tényezőktől való védelemmel;
fesztelen viselkedést lehetővé tevő szabadsággal;
a pihenését szolgáló fekvőhelyekkel;
tisztálkodását lehetővé tévő vízzel;
éhsége csillapítását szolgáló kamrával, főzőberendezésekkel... és így tovább, és így tovább.
Szerintem az ember méltóságához tartozik, hogy lakhasson valahol. Ez még akkor is így van, ha az alkotmány nem tér ki rá. Összefoglalva: megóv nem kívánatos hatásoktól, lehetővé teszi, hogy az együtt lakók elviselhető körülmények között élhessenek és azt, hogy ki-ki elrejtőzködhessék mindenféle zaklatás elől. Nincs ebben semmi kivetnivaló. Ebbe a térbe behatolni kétféleképpen lehetséges. Baráti szándékkal vendégként és ártó szándékkal. Ez lehet rablás, tolvajlás, megtorlása valaminek, más tulajdonának a kisajátítása, törvénytelen lakásfoglalás.
Még egyszer írom: megértem azokat, akikben rossz emlékek tolulnak fel határokkal kapcsolatosan, de érdemes elgondolkodni kisebb és nagyobb határaink szükségességén, avagy szükségtelenségén.   
53. ZSOLTÁR. AZ EMBEREK ROMLOTTSÁGA (A karvezetőnek – betegség idején; Dávid tanító költeménye) „Az esztelen így szól szívében: »Nincs Isten! Álnokok, romlottak, s amit művelnek, borzalom. Senki sincs, aki még a jót tenné. Isten, nézz le az égből az ember fiaira, hogy van-e még bölcs, van-e még, aki az Istent keresi. Tévelygők és romlottak mind! Egyetlenegy sincs, aki a jót tenné. Nem jutnak jobb belátásra, akik rosszat tesznek, akik emésztik népemet, mint ahogy a kenyeret eszik, akik nem folyamodnak Istenhez? Akkor majd rettegés veri őket, amilyen váratlan rettegés még nem volt. Akik hűtlenek lettek, azoknak csontját szétszórta az Úr, megszégyenültek, mivel Isten elvetette őket. Jöjjön hát szabadulás Sionból Izrael számára! Ha majd Isten megfordítja népe sorsát, akkor ujjong majd Jákob és vigad Izrael. Közöm. Egyik legtöbbet emlegetett kitétele a Szentírásnak: „Nincs Isten!” Ám ezt példaképpen szokták hangoztatni, hogy ugyanis így nem idézünk. Merthogy az esztelen állít ilyesmit. Ami pedig a zsoltár aktualitását illeti: Úgy látszik, nem jutnak jobb belátásra, akik rosszat tesznek, akik emésztik népemet... majd rettegés veri őket, amilyen rettegés még nem volt... megszégyenülnek, mert Isten elvetette őket. No comment.