Ma inkább idézek Az élő Gárdonyi-arc c. kötetből, mert annyira megtetszett egy epizód az életéből. A Margit-szigetre vitte fiát, s a romoknál magyarázott neki. Ott dolgozott néhány ember, ki kapával, ki ásóval, csákánnyal szöszmötölt. Ahogy Gárdonyi magyarázott, ők is figyelték. Látod, fiam, itt volt az apácák konyhája. Ez a kisudvar. Ott szemközt a betegház. Ezen a helyen, ahol most vagyok, itt állott a kút, amelyből az apácák a konyhára a vizet hordták.
– Bezony, nincs itt kút, kéremássan, soh’se vót – böki oda a szót egy munkásfej az ásónyél végéről. ...
Hogy így beszélgetnek, megjelenik Lux Elek műegyetemi professzor, az ásatások vezetője.  Odalép hozzánk.
– Miről tanakodnak – fordul emberéhez.
– Ez az úr aszongya, hogy itt kút vót valamikor.
– Dehogy volt – mondja Lux Elek Gárdonyihoz irányítva szavait –, ha kút lett volna, mi csak ráakadunk. ...
– Itt kútnak kellett lennie – erősködik Gárdonyi. Apácakonyha kút nélkül nem képzelhető el. A Duna-víz főzésre nem jó. A szigeti forrás messze. Így az apácáktól nem járhattak vízért a forráshoz. Különben is, ki győzne annyi vizet hordani. ... Egy klastromnyi apácának... Még csak ivóvizet is? A Margit-legenda világosan említi a kutat. Margit cselédje is belehullott egyszer a kútba. Ez is bizonyítja, hogy a kút valahol az út mellett állhatott.
– Amibe a cseléd belefordult, csak a Dunából ide vezetett csatornamélyedés lehetett.
– Nem kérem, az határozottan kút volt.
– Ön szerint hol állott akkor a kút – kérdezi Lux azon a hangon, amely egyúttal azt jelenti, hogy a vitatkozást befejezte. Gárdonyi kilép a konyhaajtótól hat-hat lépést, a kőudvar közepe felé.
– Itt!
– Ezen a helyen? – kérdi Lux.    
– Nem lehetett másutt. Mert ha ön összeköti képzeletben a konyhaajtót a betegházajtóval, ez volt az apácák sétaútja. A kút a gyalogjáró járdán lehetett, a virágágyak folytatásában.
– Ide négy ember! Ássatok – parancsolja Lux.
Két nap múlva levél érkezett Egerbe, Lux tanár levele. Értesítette Gárdonyit: A betömött kút kőkarikáit három méter mélységben megtaláltuk. Az ön következtetése helyes volt.”
Jó példája annak, hogy Gárdonyi mennyire tudatos és felkészült volt mindenben, amerre megfordult. Minden részlet érdekelte, mindent megjegyzett és fantáziájával kiegészítette a homályos részleteket. Csakugyan korának egyik polihisztora volt.
Ízelítő a Péld 5–ből. Kerüld a rossz nőket. Fiam, ne vess ügyet romlott nőszemélyre! Mert méztől csepeg az idegen nő ajka, de végül keserű, akárcsak az üröm. Útjai csapongók. Tartsd utadat mindig távol tőle, háza ajtajához közel sose kerülj! Különben kegyetlen embernek adod éveidet. Javaidból akkor mások laknak jól, más házába jut, amit összekuporgattál. A saját ciszternádból igyad a vizet, csak azt, ami a saját kutadban buzog fel. ... örülj ifjúkori feleségednek: kecses szarvasünő és bájos zerge! Veled beszélgessen, nyugodj meg a keblén, és szerelmétől légy szüntelen részeg. Miért kellene, fiam, másba bolondulnod, idegen nő testét ölelgetned? Közöm. Két dologra hívja fel Salamon a figyelmet. Kerüld, fiam az idegen nőket, mert az idegenek fogják örökölni javaidat. Saját ciszternádból igyál (nehogy megmérgezzenek?!). Amit ajánl: a saját hitvesében keresse boldogságát. Az AIDS korában fokozottan érvényes. Ne váltogassa senki partnerét, mert könnyen elfertőződhet. Egyébként egy férfit és egy nőt teremtett egymásnak Isten. Minden más csak elfordulás a Teremtő szándékától.  Miként Krisztus megjegyzi a válásról: Kezdetben ez nem így volt.