Tegnap este Tücsivel nekivágtunk a nagy magyar éjszakának. Autóval, HÉV-vel, combinóval, torokfájással, arcüreggyulladással igyekeztünk a Mechwart-térre, ahol paleo-ketogén klubfoglalkozáson vettünk részt. Út közben óhatatlanul bevillant: hármas terror-fenyegetettségi fokozaton élünk, dolgozunk, közlekedünk. Mi van, ha a megállóban, ha a HÉV-en, ha a combinóban valaki... Nem is fejtem ki, hogy mi volna...
Megérkeztünk a klubba.
Van abban igazság, hogy az ember nem szívesen adja ki magát. Ez a hosszas csendekben-várakozásokban volt kitapintható. Ám, akik kérdeztek, olyan információkhoz juttatták a többieket, amelyekre zömmel szükségük volt, annak ellenére, hogy tartózkodtak a kérdezéstől. Magam elmondtam, hogy „bábállapotban” leledzem. Tíz gyógyszert elhagyva (az én koromban elég merészség) élek, és némi szédelgés és lassúság ellenére kielégítő az állapotom. Bár hosszas rekedtségem és újabban lábam ínhúzódása tudatja, hogy még nem minden tökéletes, megvagyok. (Nyakamban ülő unokákkal tornásztam őket előre-hátra, jobbra-balra kimozdítva egyensúlyi helyzetükből. elképzelhető oka lehet a húzódásnak. Persze lehet más is, de jobb a békesség.
Nehéz szívvel ráálltam a mérlegre, hogy lássam visszahíztam-e valamennyit a karácsonyi menü miatt. Nagy kő esett le a szívemről. Egyelőre stagnál a súlyom. Továbbra is 95 kiló. Innen startolok el. Kiszámoltam: ha fogyásom az elkezdett ütemben folyna, 2017 áprilisára teljesen elfogynék. Persze ez nem így lesz.
A klubon deklaráltatott, hogy pionírok, élenjárók, avatgarde-ok vagyunk. A mai medicináról leszakadtunk, s csak a paleo-k. módszer hatékonyságában bízhatunk. Abban viszont okkal, mert hatásai egyértelműen jótékonyak. Mindenki tudja, hogy egyszer megadja magát a kaszásnak, de életkilátásaink határozottan javulnak, ha zsír-alapon működtetjük a szervezetünket. A módszer immár évek óta kipróbált, s klinikai tapasztalatok igazolják jótékonyságát. Úgy vélem, ennél több nem adható szervezetemnek, szervezetünknek. Joggal vélem, hogy az orvosokkal igen ritkán fogok találkozni, mert szervezetem immunis lesz a civilizációs betegségekkel szemben. Ha mégis, nehéz lehet majd értésükre adni, hogy mit keresek a sztrádán a forgalommal szemben.
Marad még a lélek. Az se tétlenül várja sorsának beteljesülését. Szent Fausztina nyomán az egyház hirdeti,hogy az ember ugyan meglehetősen méltatlan az üdvösségre, ám aki alázattal elfogadja a minket ingyen szerető Isten irgalmát, annak nem kell egykor szembenéznie Isten igazságosságával. („Ki állhat meg előtted, Urunk?”)
A két életvezetési elvet, a két életérzést egymás mellé rakva óhatatlanul nyugalom tölt el bennünket. Meg lehetünk róla győződve, hogy mi, test-lélek emberek, biztonságban tudhatjuk magunkat inváziós-terrorista-puskaporos világunk hétköznapjainak hisztérikus fenyegetései ellenére.    
Ízelítő a Péld 14-ből. Akinek nincsen ökre, annak tiszta a jászla, de nagy jövedelmet csak erős ökör hoz... Megfontolni útját az okos bölcsessége, a bolondnak csalás a balgasága. ... az igazak sátra fennmarad. Néha helyesnek lát az ember egy utat, de végül mégis a halálba visz. Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége. A háborodott szívűt kielégíti útja is, de a jó embert csak az, amit tesz. Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az okos azonban vigyáz lépésére. A bölcs ember fél és kerüli a rosszat, a balgának nincsenek gátlásai és gőgös. ...A szegényt gyűlöli még a barátja is, a gazdagnak sok a jó barátja. Aki embertársát megveti, vétkezik, de jól jár, aki könyörül a szegényen. Nem tévednek el, akik gonoszságot forralnak? A szeretet és a hűség a jóra törekvőké! Minden fáradságnak nyereség a vége, az üres fecsegés szűkölködést von maga után. ... Az Úr félelme az élet forrása, a halál hálójának elkerülésére. A király dicsősége a nép sokasága, megbukik a király, ha nincsen népe. Annak, aki türelmes, nagy az okossága, balgasággal van tele, aki türelmetlen. A nyugodt kedély élteti a testet, a szenvedély olyan, mint a csontszú. Aki elnyomja a szegényt, Teremtőjét bántja, de aki megkönyörül a szegényen, az tiszteli. ... az igaznak menedéke az ártatlansága. Az okos ember szívében bölcsesség lakik. Közöm. A példabeszédek leginkább Kölcsey intelmére hasonlítanak (Parainesis), melyet Kálmán unokaöccsének a figyelmébe ajánlott. A fejezetben most ezek a gondolatok ragadtak meg:
Néha helyesnek lát az ember egy utat, de végül mégis a halálba visz. (Utóbb mindnyájan ott végezzük)
A szegényt gyűlöli még a barátja is, a gazdagnak sok a jó barátja. (Biztos, hogy ezek barátai?)  
jól jár, aki könyörül a szegényen. (Az irgalmasság évében érdeme eltűnődni rajta. Éhes voltam, és ennem adtatok...)
A háborodott szívűt kielégíti útja is, de a jó embert csak az, amit tesz. (D. mondta: A szeretet nem érzelem, a szeretet cselekvés.)
megbukik a király, ha nincsen népe (Intelem ez a ny.-i demokráciáknak: A nép feje fölött meghozott önkényes döntések lázadáshoz vezethetnek)
Aki elnyomja a szegényt, Teremtőjét bántja. (Mindenki egy-egy darab ember. Igazi demokrácia csak a halálban van. Isten mindenkit szeret személyválogatás nélkül.)