Mit tud a bal és a jobb agyfélteke? A balról most legyen elég annyi, hogy az összes racionális, intellektuális dolgot tudja, a beszédközpont helye, kiváló mérnököket produkál. A jobb félteke kreatív, fantáziadús. Muzikális. Az éneklésért felel, Jó a térlátása, felismeri a színeket, az alakokat, arcokat. Jó a humorérzéke. Erősek az érzelmi reakciói, nem beszél, ám érzi a hanglejtés színezeteit.
Mondhatod, hogy nincs félfejű ember, mindenkinek egyaránt van bal és jobb agyféltekéje. Van, és a legtöbb emberben kialakul valamelyik fél dominanciája. A művészlelkeket azért fogadják el olyan sokan nehezen, mert gondolkozásmódjuk nem feltétlenül olyan, mint a hétköznap embereié. Csapongó, viselkedése kiszámíthatatlan, exhibicionista, aki meg akarja mutatni munkáit a világnak. Magatartása kevéssé konvergens. Egyedi utakat próbál meg. Kreaciókban gondolkodik. Olyat próbál alkotni, ami korábban sose volt.
Voltaképpen a bloggerek is ezzel próbálkoznak. Megteremteni a sosevoltat.
Ha a tökéletes Istennek tulajdonítjuk a teremtést (én neki tulajdonítom), akkor a képlet egyszerűsödik. Művész az, aki részt vesz a teremtő munkában. A művész által elkészített mű annyira lesz remek, amennyire megközelíti a tökéletest.
Váli Dezső kortársfestőművésztől veszem a következőket: „egy remekmű villámvillanás időre megmutatja Isten köpenye szegélyét”. A művészet pedig, ha szigorú akarok lenni, a remekművek keletkezésének a tere, bölcsője, ihletési lehetőségének a kerete. És most el kell tekintenünk a műformáktól, műfajoktól. Minden hangzó, látható, megépített mozgáskultúrát tükröző mű lehet remekmű: a festészet, szobrászat, építészet, az alkalmazott művészet, tánc, a zene, s minden mindeddig fel nem talált ága egyaránt termelhet remekműveket.
Mi a biztosítéka annak, hogy egy mű igazán remekmű-e? Csaknem semmi. Azaz valami mégis, a művész emberi hitelessége. Az tudniillik, hogy önmagához képest elmegy-e a végsőkig, hogy tehetsége legjavát adva hozza-e össze munkáját. Ha csupán az átlagnál tehetségesebb volna, az önmagában kevés. Sokan termelnek mestermunkákat. Ezek nem remekművek. A művész önmagát túllépve alkot. Így születnek a csúcsminőségek.
Még meg kell emlékeznem az izmusokról. A korunkat behálózó izmusokkal az a bajom, hogy tagadások szülöttei. Az izmusok leszűkítik a kifejezés szabad lehetőségét. A kubizmus csak mértani formákból építkezik. Stb.
A klasszikus művész nem tagad meg semmit, hanem a lehetőségek széles tárházából merít szükséglete szerint. Minden szükségeset felhasznál, és semmit se használ azokból, amelyek nem segítik a mű születését. Végezetül egy Picasso anekdotát hozok. A művészt megkereste egy nő, egyik korábbi vevője. Egy kerámiát hozott Picassónak, hogy dedikálja neki pótlólag. P. kijelentette, hogy a tárgy hamisítvány, s nem ő készítette. Ne mondja, így a nő, a szemem láttára alakította a tárgyat. Ja, mondja, Picasso, néha hamisítványt is szoktam csinálni.
Énekek éneke 3. f. (menyasszony folyt.) Éjszaka ágyamban kerestem, akit szeret a lelkem. De hiába kerestem, nem találtam. „Azért hát fölkelek, bejárom a várost, keresem a tereken és az utcákon, akit szeret a lelkem.” Hiába kerestem, nem találtam! Találkoztam az őrökkel, akik a várost járták. „Nem láttátok, akit szeret a lelkem?” Alig mentem tovább, otthagyva őket, megtaláltam, akit szeret a lelkem. Belekapaszkodtam, és nem engedem el, amíg be nem viszem anyámnak házába, annak szobájába, ki méhében hordozott.
A HARMADIK ÉNEK
Jeruzsálem lányai, kérlek benneteket, a gazellákra s a mezők szarvasára, ne zavarjátok meg a szerelmemet, s föl ne ébresszétek, amíg nem akarja!
A KAR
Ki az ott, aki a puszta felől erre tart, mint füstnek oszlopa? Mirhának és tömjénnek illata árad körülötte, és mindenféle különleges fűszeré. Nézzétek, Salamon gyaloghintója! Hatvan hős van körülötte, Izraelnek legjava. Mindnek kardja van, és jártasak a harcban, oldalukon a kard az éj rémei ellen. Trónust építtetett magának Salamon király, a Libanon fáiból. Az oszlopokat ezüstből csináltatta, a támláját aranyból, az ülését meg bíborból, középütt ébenfa betéttel. Sion leányai, gyertek, nézzétek: Salamon király, fején a korona, amellyel szülőanyja megkoronázta lakodalma napján, szíve örömének napján! Közöm. A jegyesek önfeledt magatartását fogalmazza meg a menyasszony. úgymond: Jeruzsálem leányai ne zavarjátok meg a szerelmemet, s föl ne ébresszétek, amíg nem akarja! Ez az. A szerelmes azt nézi, azt keresi, mi a legjobb a párjának. És úgy tesz. Ez viszonos, ha igazi.
Utolsó kommentek