Olvasom Gárdonyi regényét, a Szunyoghy miatyánkja címűt. Abban is egy epizódot, amelyben egy fiatal, feltörekvő földbirtokos előadja, hogy Ilonka tündér c. verse nyomtatásban is megjelent. „Ötven koronát fizettem... azaz, hogy ötven koronát fizetett a szerkesztő.” Magyarán a mai könyvkiadás gyakorlata nem új. Régen is előfordult, hogy nem a kiadó fizetett a műért, hanem a szerzője, hogy elsüsse kétes minőségű opuszát, mégha a szerző tagadta is, hogy ő fizetett volna a megjelenésért.
Ma érkezett egy meghívó, a Triznya-kocsma tagjainak abból az alkalomból, hogy az Olasz Intézet egyik helyiségét Szőnyi Zsuzsáról nevezik el s párhuzamosan emléktábla-avatás is lesz ugyanezen okból. A meghívó sorolja a híres kocsmatagokat. Valamennyire érint a meghívás kocsmatagként, de mint „hírtelen”, nem érzem magamat közéjük valónak. Ezúttal is kimaradok a tülekedésből, egyszer s mindenkorra. Le kell magamban számolnom azzal, hogy nem lettem „töltőtollkoptató szegénylegény”. . A minőség meglett volna, csakhogy sose tudtam magamat eladni. Nem lettem, hát nem lettem, most már nem is leszek és kész. Nem kell ezzel foglalkozni.
***
Kétféle bűnözés vár ránk: amolyan szabályerősítő kivételek. Az egyik: meg kell látogatni a Flórián téri aluljárójában a lángosost, aki a főváros leglángosabb lángosát készíti. Csurog a nyálam.
A másik: A Daubner cukrászat készíti a minőségi édességeket, köztük a minőségi fagylaltot is. El kell sétálnunk egyszer oda is.  
Ízelítő az Iz 19. f.-ből:
Egyiptom ellen
Fenyegető jövendölés: Lám, az Úr gyors felhőn szállva Egyiptomba érkezik. Egyiptom bálványai megremegnek színe előtt, és az egyiptomiaknak megolvad a szívük keblükben. Akkor fellázítom egymás ellen az egyiptomiakat, és harcolni fog testvér a testvér ellen, barát a barát ellen, város a város ellen, ország az ország ellen. ... Kegyetlen úr kezébe adom Egyiptomot, s szigorú király fog uralkodni rajtuk – a Seregek Ura mondja ezt. Elapadnak a Nílus vizei...  Egyiptom olyan tántorgó lett vállalkozásaiban, mint ahogy a részeg tántorog okádékában...
Egyiptom és Asszíria megtérése
.... Akkor Júda földje rémületére lesz Egyiptomnak.... Azon a napon oltára lesz az Úrnak Egyiptom országának belsejében, és emlékoszlopa lesz az Úrnak a határhoz közel. ... És ha a szorongatás idején az egyiptomiak az Úrhoz kiáltanak, szabadítót küld nekik, hogy megoltalmazza és megmentse őket. Az Úr kinyilatkoztatja magát nekik, és az egyiptomiak elismerik az Urat azon a napon, ...: megtérnek ugyanis az Úrhoz, és ő meghallgatja és meggyógyítja őket. Azon a napon út vezet majd Egyiptomból Asszíriába. Az asszírok Egyiptomba járnak, az egyiptomiak meg Asszíriába, és az egyiptomiak Asszíriával együtt szolgálnak az Úrnak. Azon a napon Egyiptomhoz és Asszíriához csatlakozik harmadikként Izrael, mint áldás a föld közepén. És a Seregek Ura így fog áldást mondani: „Áldott legyen az én egyiptomi népem, kezemnek műve, Asszíria és örökségem, Izrael.” Közöm. A Biblia lépten-nyomon azt igazolja, hogy a Teremtő gondviselésszerűen bele-belenyúl az emberiség történelmébe. Valóság itt a deus ex machina, az isteni beavatkozás. Valóság is, ha ésszel nem is tudjuk a mit-miérteket követni. Az ő útjai nem a mi útjaink, az ő gondolatai nem a mi gondolataink.