Buli buli hátán, így nem lehet fogyókúrázni. Kellenek a nyugalmas hétköznapok, az ünnepek és a fogyasztásunk moderálása.
A partik után mindig megmarad egy csomó kaja, azokat is fel kell emészteni, és így azok is felfüggesztik a további súlygyarapodásra vonatkozó elszánást.
A Minap találtam a neten egy erről a problémáról szóló élcet. Ilyesvalami a szöveg:
Elhatároztam, hogy öt nap alatt öt kilót fogyok. Már eltelt három nap és már csak hetet kell leadnom hozzá.
Mindegy.
Innen szép győzni.
Izajás 34. fejezet
Az Edomra váró ítélet
Gyertek ide, népek és halljátok! Figyeljetek, ti nemzetek! Hallja a föld, s ami betölti, a földkerekség, s minden, ami csak rajta él! Az Úr megneheztelt az összes nemzetre, haragja fölgerjedt minden seregük ellen. Átok alá veti, s megöleti őket. A megölteket szétszórják az utcákon, holttestükből bűz csap fel, vérüktől szinte megolvadnak a hegyek, s az ég seregei szétoszlanak. Mint a könyvtekercs, összegöngyölődnek az egek, és seregük úgy lehull, mint a falevél, mint a szőlő, s mint a fügefáról a levél. Mert kardom megittasodott az égben. Nézzétek, hogy lesújt Edomra, a népre, amelyet pusztulásra szántam. Az Úr kardja jóllakik vérrel, s meghízik a hájon, a bárányok és kosok vérén, a bakok veséjének kövérén. Mert az Úr áldozatot rendez Boszrában, és nagy öldöklést Edom földjén. De ökrök helyett nemzetek hullnak el, és bikák helyett harcosok, egy egész sereg. Földjük megittasodik a vértől és poruk csöpögni fog a hájtól. Mert az Úr bosszújának lesz a napja ez, a megtorlás esztendeje Sion védelmezőjének. Patakjai szurokká változnak, a pora kénkővé, és földje égő szurokká lesz… Nem alszik el sem éjjel, sem nappal, füstje örökké gomolyog. Nemzedékről nemzedékre pusztaság marad, nem is megy át rajta soha senki. Pelikán és sündisznó veszi birtokába, bagoly és holló tanyázik majd rajta. A megsemmisülés mérőzsinórját feszíti ki fölé az Úr, és a pusztaság mérőónját. Szörnyetegek laknak majd arra, fejedelmei sem lesznek többé, királyt többé ott ki nem kiáltanak, főemberei mind semmivé lesznek. Bojtorján nő majd palotáiban, csalán és bogáncs a váraiban. Sakálok nyugvóhelye lesz ott, és struccmadaraknak tanyája. Vadmacskák találkoznak ott hiénákkal, szőrös lények kiabálnak egymásnak. Ott vesz menedéket Lilit is magának, ott talál nyugvóhelyet. Ott fészkel majd a vipera és tojást rak, melegíti és ki is költi őket. Keselyűk gyűlnek oda, ott lesz a találkozóhelyük. Kutassatok az Úr könyvében és olvassatok: egy sem hiányzik ezek közül, mert ajka rendelte így, és lelke gyűjtötte egybe őket. Maga vetett sorsot mindnyájuknak, keze osztotta ki nekik mérőzsinórral a földet. Az övék is lesz az mindörökre, és nemzedékről nemzedékre ott tanyáznak. Közöm. Az Úr megneheztelt az összes nemzetre, haragja fölgerjedt minden seregük ellen – prófétálja Izajás. A kérdés csak az, hogy a ma individualizált, gőgös civilizációnkkal mi a helyzet? Vajon miket tartunk ma fontos kérdéseknek, és miket utasítunk el, mint nem létezőnek látszót, mint fitymáltat.
Utolsó kommentek