Mickey webnaplója

Tegnap írtam az erőszakmentes kommunikációról. A képlet – bár nem túl komplikált – arról szól, hogy kölcsönösen tisztáznunk kell társainkkal, hogy mit érzünk, és mire van szükségünk, amit azáltal remélünk elérni, hogy meghallgatjuk őket saját érzéseikről és vágyaikról, s próbáljuk összhangba hozni ezeket a kölcsönösség jegyében. A római Do ut des! mai formája, civilizáltabb formában kölcsönös szeretet és megbecsülés, szívvel való látás az okoskodások helyett. Ilyesmi. Az eredményt ma vin-vin játszmaként emlegetik.
Mindez azért érdekes, mert a közelmúltban fenekedtek egymásnak Európa élvonalbeli labdarúgói egyáltalán nem azzal a céllal, hogy mindenki nyerje meg az EB-t. Közben-közben készülődnek a nemzetek a VB-re, s uram bocsá’ ma, amikor nálunk már holnap lesz, Rio de Janeiróban 216 nemzet részvételével indul az olimpia, ahol a részt vevő sportolók célja megint csak egymás magamögé utasítása: a többiek legyőzése. Ez a törekvés teljességgel ellentétben áll az erőszakmentességgel. Hogy magyarázható a technikai falt, amikor helyzetben lévő játékost kaszálnak el a lehetőségétől. Hogyan fogadható el a doppingszerek használata? Akit doppingoláson kapnak, az túlkésőn vette magához az ajzószert. Vannak, akik tiltakoznak egy efféle kijelentés ellen, mások meg szentül állítják, hogy a versenysport közelébe se kerülhet az, aki nem él az alkalmi teljesítménynövelő szerek használatával. Nem akarom eldönteni a kérdést.
Az viszont belátható, hogy nem lehet egyszerre az egész világnak szurkolni, s nem végezhet mindenki a dobogó legfelső fokán. Minden bokszoló feladata, hogy a nála kisebb tudású, gyengébb ellenfelet legyőzze. A többi sportág esetében ugyanez a helyzet.
A vin-vin párbeszédet pedig alighanem úgy hívják sportolóul, hogy bunda.
Kicsit szépít a dolgon, hogy a sportolók nem akarják megenni egymást. Olykor érzékletes példáit látjuk az önzetlen játéknak. Úgy hívják, hogy fair play. Ilyen is van. Csak ilyen kellene.         
Ízelítő a Jeremiás 33. f.-ből:
Jeruzsálem és Júda helyreállításának újabb ígérete
... ezt mondja az Úr:... a bástyáknál és a várfalnál ütköznek meg a káldeusokkal, s az lesz a vége, hogy emberek holttestével telik meg a város, azokéval, akikre indulatomban és haragomban lesújtottam, és akiktől gonoszságaik miatt elfordítottam arcomat. De nézd: orvosságot és gyógyulást készítek nekik; meggyógyítom őket, és megmutatom nekik a békesség és biztonság kincseit... fölépítem őket, ... Megtisztítom őket minden vétküktől... gonoszságaikat... megbocsátom. ...Jeruzsálem kipusztult utcáin, ahol sem ember, sem állat nem maradt, felhangzik újra az öröm és a vigalom hangja, a vőlegény és a menyasszony szava, és azok énekének hangja, akik hálaáldozatokat hoznak az Úr templomába. „Dicsőítsétek a Seregek Urát, mert az Úr jó; mert irgalma örökkévaló.” Mert ennek az országnak sorsát jóra fordítom, ...
Királyság és papság az eljövendő időkben
Igen, ... igaz sarjat sarjasztok Dávidnak, aki jogot és igazságot teremt az országban. ... nem szűnhet meg a levita papokkal kötött szövetségem sem, akik a szolgáim. ... nem vetem el soha Jákobnak és szolgámnak, Dávidnak ... jóra fordítom sorsukat és megkönyörülök rajtuk. Közöm. Nagy vigasztalás ez, egyben a béke üzenete a békétlenség ellenére, a perspektíva képzete a reménytelenségben. Isten mindenek felett áll és irgalmasan jó. Sem elképzelni, sem eléggé megbecsülni nem tudjuk ajándékait. Azért próbáljuk meg naponta.