Tegnap nálunk mikulásoztunk. Két Miki: én és a Kismiki, aki nagyobb, mint én, és egy Levi, aki csak egy kicsit Miki: a második keresztneve az. Persze itt volt Tücsi és itt Elvi, no meg Domi. Pontosabban Domika, aki egyre többet csacsog.
Domi-kacsa eddig csak ahá-t mondott, néhány nap óta megy neki az igen is. Ez a legújabb szava.
A mikulás hozott ezt-azt, mindenkinek kicsit mást, kicsit érdekeset, kicsit meglepit, kicsit édeset. De nem ez dominálta a vacsorát és a családi találkozót, hanem az önfeledt jókedv.
Magam nagyon élveztem a gyerekek csacsogását, felhőtlen jókedvét, nyitottságát, játékos örömét. Ez adta az ünnep ízét, zamatát.
Erre az örömre van tervezve-szánva az emberiség, mindenki.
Az is, akinek fogalma sincs róla, mert megnyomorították a szenvedések, a hétköznapok visszatérő egyforma keserűségei. Akiknek „egy reményük van (ha van), a végső”.
Ezek után mit kívánnék, ha én volnék a mikulás?
Mindenkinek egymásban örvendező, egymásnak örülő jókedvet, megvalósuló boldogságot, szép és feledhetetlen, életteli perceket, mit perceket – órákat, napokat – heteket – éveket.
Meglátjátok, utóbb úgy lesz, csak ki kell várni.
Ízelítő a Jónás könyve 1. fejezetből:
Jónás szembeszegül az isteni paranccsal
Az Úr szózatot intézett Jónáshoz: „Kelj útra, menj el Ninivébe, a nagyvárosba! Hirdesd neki, hogy gonoszsága színem elé jutott.” Jónás el is indult, de azért, hogy Tarsisba meneküljön ... az Úr színe elől. ...Hatalmas vihar támadt a tengeren. A hajó már-már összezúzódott. A hajósok megrémültek, és isteneikhez imádkoztak... Majd így szóltak egymáshoz: „Vessünk sorsot, hogy megtudjuk, ki miatt ért bennünket ez a veszedelem!” Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett. ... Ő így felelt: „Héber vagyok, az Urat, az egek Istenét tisztelem, aki a tengert és a földet teremtette.” ... „Fogjatok meg, és vessetek a tengerbe, akkor lecsendesedik a tenger. Tudom ugyanis, hogy miattam tört rátok ez a hatalmas vihar.” ... megfogták Jónást, és a tengerbe vetették. A tengernek azonnal megszűnt a háborgása... Közöm. A Jónás könyve Babits nyelvén szólal meg bennem leginkább. Jónás nem az egyetlen próféta, aki „rühellé a prófétaságot”. Ha hív az Úr, mit teszünk? Egyáltalán hallható még a szava ebben a kommunikációs zajban? Üzenete olvasható a Bibliából. Többek között a Jónás könyvéből. Jónás engedetlensége miatt a tengerbe vettetett...
2016.12.06. 09:28 emmausz
Egy marék boldogság
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr1812026913
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek