...dixit pater Szekeres
Történt pedig, hogy feleség telefonon beszélt C-vel, aki éppen lázas kereséssel volt elfoglalva, mert hatalmas kulcscsomóját elnyelte a föld. Se kint, se bent, se fent, se lent... Megbeszélték, hogy ebben a helyzetben Szent József közbenjárásáért vagy Szent Rita segítségéért szoktak folyamodni.
A helyzet nálunk hasonlóképpen alakult. T. megvett egy rakás filcet, hogy itthon majd felszabdalja cikk-cakk ollóval. De hát az a fránya olló nem mutatkozott a szokott helyén. És másutt se. Én se láttam – igyekeztem efelől megnyugtatni életem párját. Mondom még, hogy ebben a helyzetben de Silva a három ujj módszerét javasolja koncentrálás céljára, én meg a fohászt: „Kérlek, Uram, segíts, hogy ne kelljen egész nap ezzel a hülyeséggel foglalkozni.” Ezután felmásztam a polchoz, ahol az olló rendes körülmények között tartózkodni szokott, és a második iratrendező alján meglapuló szerszámot egy perc leforgása alatt megtaláltam. Deo gratias!
***
T. nem rég hozta haza hat számjegyű összegbe kerülő progresszív szemüvegét. Jól lát vele, csak a tévé képernyője alján a futóhíreket nem látja. Én igen, így hát, ha valami érdekesebb hírt látok, hangosan olvasom, hogy ő is „képben” legyen.            
Mint megírtam hallásom már nem a régi. Nagyot hallok, de kicsit nem. Mert csak kicsit hallok. Nem így T. Így ha a normál hangerőre állított tévében valami szenzációsat hall, kérem, hogy mesélje el nekem is. Nem zavarom kérésemmel túlságosan sokszor.
Az idősödő kor szimbiózisa.
Ízelítő a Lukács 21. f.-ből. 2. rész.  
Jeruzsálem pusztulása
Amikor Jeruzsálemet seregek veszik körül, aki Júdeában van, fusson a hegyekbe, aki a városban, meneküljön onnan el... Ezek a bosszú napjai lesznek, gyötrelem a földön, s az ítélet haragja sújtja ezt a népet. Kard élén hullnak el, és fogságba hurcolják őket, a pogány népek közé...
Az Emberfiának eljövetele
Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban... Az emberek meghalnak a rémülettől, és a világra zúduló szörnyűségek várásától. Az egek erői megrendülnek... az Emberfia eljön a felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel. Akkor nézzetek fel, mert elérkezett megváltásotok ideje.”
Az éberség
Amikor a fügefa kihajt, tudjátok, hogy itt a nyár. Így mihelyt látjátok, hogy ezek mind bekövetkeznek, tudjátok, hogy közel van az Isten országa. Bizony mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek be nem következnek. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim nem múlnak el. Vigyázzatok, nehogy ... készületlenül érjen benneteket az a nap... Virrasszatok és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik és megállhassatok az Emberfiának színe előtt.” Nappal a templomban tanított, éjszaka pedig az Olajfák hegyén töltötte az időt. Közöm. – Két vég. Jeruzsálemé Kr. u. 70-ben, a világ vége majd (a következő pillanatban vagy évmilliók múlva?), amikor eljön az Emberfia a felhőben... – Lábdihegyen már levele és termése is mutatkozik a fügének. A mi fánk még csak reménybeli rügyeket mutat (fügét nem). Isten országa ott van, ahol Jézus az úr. Akinek az igéi túlélik a világvégét, s aki egy sort se írt le, aminek nyoma maradt volna. És mégis... – Nappal...éjjel... munkálkodott, – ahogy mint mondta – az én Atyám is szüntelenül munkálkodik. Nekem ez istenbizonyíték. Az Atya, aki soha nem alszik, hanem gondvisel.