Mickey webnaplója

Hajnal. Kissé dunsztos idő, felhős és elállt a szél. Valami rendeződött. Fellélegzem, nem akar a vérnyomásom az egekbe menni, de megszűnt a tegnap rám törő szédülés (meteoropata, mondanák, és van benne valami. Megbeszéltem másokkal. Nem vagyok vele egyedül). Lehet fokozni a dolgot, mert másfél napja szuper erős napkitörés volt. Ez veszélyes az elektronikára, megzavarhatja pl. a légi irányítást, és mint valószínű, agyunk irányító szerepébe is bekavar. De mára már minden jó.  
Az imént elhaladt az ablak túloldalán az 5.37-es vonat. Ma már nem tudnám világító ablakaival lefotózni, mert hajnalban ilyenkor már világos van, és ez ellehetetleníti, hogy olyan sejtelmes/tüneményes fénykép készülhessen róla, mint két hete.
Időben kell élni a folyton változó fényviszonyokkal!
Tegnap jelenlétünkkel segítettük egy csoport látogatását az Erkel színházban. Nagyon megváltozott a Köztársaság – akarom írni – II. János Pál tér. A metrómegálló takarásában húzódik meg a tér másik sarkán álló színházépület, és valahol mögötte a volt pártház, amelyet 1956-ban ostromoltak a felkelők, és amely nagyon elhanyagolt állapotban leledzik, amennyire látnom engedte a keskeny színházi ablak.
Fent jártunk a kakasülőn. Ott aludtam el a Trubadúr valamelyik sötét jelenetén a hatvanas évek elején, amikor matiné előadásra érkeztünk a gimnazistákkal. Ott láttam a János vitézt, és később a Porgy és Besst, sőt a Golden Gate fellépését is élvezhettem. Hol van immár. A színház akusztikája változatlanul kitűnő. A nagyszínpad kerete még a régi dizájn. Olyan, mint hajdan a néprádió enyhén lekerekített formája. Érdekes volt bejárni a pincétől a padlásig, és megtapasztalni, hogy mekkora energiák mozgatják a kulisszákat, hogy néz ki a zsinórpadlás, milyen szűkek az öltözők, a
zenekari árok pultjai, a karmesterállás, a súgólyuk, milyen rugalmasságot igényelnek a díszletezési körülmények. Mindebből semmit nem tapasztal a nagyérdemű.
Azt hittem, tréfál a minket kalauzoló Kozák Márta, amikor Parázsfuvolácskáról beszél, hogy az mennyire érdekes a gyerekeknek. Aztán megértettem, hogy itt egy mozgalmas adaptációról van szó, amely közel hozza az operát a serdületlen korosztályhoz. Majd ajánljuk az unokák szüleinek.          
Ízelítő a Lukács 23. f.-ből. 2. rész.
Jézus a kereszten
... a Koponya-helyen fölfeszítették, s a gonosztevőket is vele, egyiküket jobbról, másikukat balról. Jézus: „Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit tesznek.” Ruháján megosztoztak. A főtanács: „Most mentse meg magát, ha ő a Messiás.” ... Feje fölé görög, latin és héber nyelvű feliratot tettek: „Ez a zsidók királya.” Az egyik fölfeszített gonosztevő: ő nem csinált semmi rosszat. Jézus: „Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.”
Jézus halála
A hatodik óra körül sötétség támadt az egész földön, s egészen a kilencedik óráig tartott. A nap elsötétedett, a templom függönye középen kettéhasadt. Jézus ekkor hangosan felkiáltott: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” E szavakkal kilehelte lelkét. A százados: „Ez az ember valóban igaz volt.” ...a tömeg a történtek láttán mellét verte, és szétoszlott. Jézus ismerősei látták mindezt.
Jézus temetése
Arimateai József Pilátustól elkérte Jézus testét. levette, gyolcsba göngyölte, és sziklasírba helyezte... A készület napja volt, a szombat már beállóban. A Galileából érkezett asszonyok ...hazatérőben keneteket vásároltak, a szombatot meg a parancs szerint nyugalomban töltötték. Közöm. Bocsánat, hogy húsvét utánra maradt a Lukács-passió (Kr. Penderecki feldolgozta a modernek közül). Vannak itt fogalmak: A Koponya-hely (lat: Calvaria, héber: Golgota). Jézus imája rólunk is szól, avagy mi tudjuk, hogy mit csinálunk? – Ez a zsidók királya (INRI). – A gonosztevők megelőznek titeket, mondja egy helyütt Jézus. Íme, pl. a jobb lator. – A természet szólal meg. Sötétség, földrengés, az ószövetséget jelképező függönynek vége. Most más következik. – Az emberek zavarodottak, eltemetik Jézust, abban a hiszemben, hogy egy jelenségnek vége. Hazamentek. Később olvassuk: Péter halászni hívja társait. Ahhoz értettek.