Adva a való világ (no, nem az), hanem amiben élünk. Soha nem volt ilyen jó dolgunk… Soha nem volt? Mindenesetre kifogásolható az a tempó, aminek részesei vagyunk.
Ha valaki nem hiszi, számítsa ki ökológiai lábnyomát, és ha többet kap egynél (ezt biztosra veheti), akkor kicsit szálljon magába. Én is ezzel próbálkozom.
A szakadatlan fejlődés nem megy.
Rohanásunkat ideje volna éppen ideje megfékezni. Éppen ideje megtalálni azokat a módokat, amelyek lehetővé teszik, hogy fellélegezzen ez a föld. Nincs módomban megállítani a pet-palackok zabolátlan terjedését, nincs módom megállítani az ingatlanpiac őrült árfelhajtását, nincs módom megállítani a lassú és megállíthatatlannak tűnő inflációt (pedig úgy vélem, hogy köze van az öngerjesztő rohanáshoz). Nincs módom arra se, hogy megfékezzem azokat a kutatásokat, amelyek következtében embermilliárdok dobják el meglévő technikai eszközeiket, hogy még jobbal cseréljék le.
Egyvalamire azonban módom van. Önmérsékletre.
Nem állítom, hogy azonnal beáll ökológiai lábnyomom 1-re, de törekszem rá, hogy megközelítse. Hogyan képzelhető el különben a jövőbeli következmények (klímaváltozás, szeméthegyek, megszorítások és az állandósuló népvándorlás) elviselése? Hogyan, ha egyfelől a pénzhajszolásba kergetett tömegek, másfelől a láthatatlan pénzszivattyúsok kettőse vívja nem szűnő harcát.
Tolakodunk a továbbjutásért, mint sertések a vágóhídon. Nem tudják, hogy halálukat siettetik.
Nem kellene végre osztozkodni, nem kellene végre egymás igényeire figyelni? Nem kellene…
DE.
2018.07.13. 10:09 emmausz
Másként jobb lenne
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4814110943
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek