Mickey webnaplója

Ókovács Szilveszter anekdotázott reggel az egyik tévéműsorban. Elmondta, hogy Puccini és Toscanini egy időben haragudtak egymásra. Történt egyszer, hogy Puccini karácsonykor mindenkinek egy doboz süteménnyel kedveskedett. Mivel Toscanini neve is szerepelt a protokoll-listán, titkára a neves karmesternek is küldött egy dobozt. Puccininek tudomására jutott a dolog, mérgében tüstént feladott egy táviratot ezzel a szöveggel: Tévedésből kapta a doboz süteményt. Puccini.
Toscanini visszatáviratozott: Tévedésből lett megéve. Visszaküldjem?
Később a Turandot születése kapcsán aztán megbékélt a két zeneművész.
***
Egy posztban arról olvasok, hogy élelmes emberek hogyan tolakodnak az útszűkületben és érnek el jobb pozíciót azokkal szemben, akik a cipzár-elvhez igazodnak. Nem új a dolog. Közmondásosan szemesnek áll a világ. Persze ezt csípőből kontrázom: Szemtelennek még inkább.     
***
A történelem ismétli önmagát. Írom, hogy a Szibériába száműzöttek Katalin cárnőtől kaja helyett könyveket kaptak. K. reflektál az írottakra: Apósa orosz hadifogságból hazafelé egy liszteszsákot cipelt a hátán. Nagy volt az öröm otthon az ínséges időben, mire kiderült, hogy könyvekkel van tele.
***
Egy vicc a II. VH utáni időkből:
- Megjöttél?
- Meg.
- És hogy vagy?
- Ne is kérdezd. Semmim se maradt azon kívül, ami rajtad van.
***
Na jól van, még egy vicc:
Pesti bérház. Az egyik lakó torkaszakadtából ordít:
- Viciné! Viciné!
Végre előbújik a viciné:
- Mit ordibál, nem vagyok süket. És különben is: az uram tegnap óta államtitkár. És ha nincs ez a rohadt rendszer, akkor én most méltóságos asszony vagyok.