Mickey webnaplója

Szeretem a GPS-t, amikor mobilon láttatja a soron következő útszakaszt. Megmondja, hogy milyen tempóban halad a kocsi, mikorra várható megérkezése a célba, van-e dugó az úton, sőt jelzi, hogy hol folyik sebességmérés a sztrádán. Előfordul, hogy valamiért nem követi a sofőr az ideálisnak feltüntetett útvonalat, hanem letér róla. Ilyenkor beszól egy géphang: Újratervezés. Ti. a változott utat kiindulópontnak tekintve újra megpróbálja megtervezni a relatíve legideálisabb útvonalat.    
Kicsit ez történt velem az elmúlt napokban. Egy hete, kedden még minden rendben volt, szerdára elkezdett kaparni a torkom, s egyre cudarabbul éreztem magamat. Így jött el a hétvége, amelyet együtt kívántunk tölteni a Balatonnál. Nem vitt rá a lélek, hogy fertőzzek másokat. S bevallom, attól is tartok ilyenkor, hogy állapotom rosszabbodhat, ha kilépek életem megszokott, kontroll alatt tartott medréből. Maradtam hát, és jól tettem, mert mint egy hűséges kutyát vonszolom az influenzát magammal. Úgy látszik, különféle fázisai vannak. Mindenesetre makacs.
Tegnap sem mentem temetésre (MS-t temették, Isten nyugosztalja), de hát muszáj naponta élni az újratervezés eszközével.
Ami vigasztaló, hogy kaptam egy hasznos itthoni időtöltést. Jobb, mint a rejtvényfejtés: egy terjedelmes könyv nyomdára való előkészítése jelenlegi munkám. Megismerek egy kis világot, s közben megpróbálom a kajlaságoktól megszabadítani a kéziratot.  Ilyenkor úgy érzem: van értelme annak, amit csinálok.
Házvásárlás lázában telnek környezetem hétköznapjai. Elég rút világ ma az ingatlanpiac. A szemünk láttára kúsznak felfelé az árak, mégpedig meglehetőse inflatórikus jelleggel. Nem sok szeretnivalót találok a jelenségben. Azt hiszem, mégis meg kell őriznünk könnyedségünket, és megimádkozni ezt az élethelyzetet. Nekem fontos volt annak idején Balczó András egy mondata, amelyet a Küldetés c. filmben mondott: „Sorsom? Majd elrendezi az Isten.” Mit mondjak? Így is lett. Sorsát elrendezte az Isten. A mi sorsunkat is elrendezi.
Szeretem látni egyéves unokánk erőfeszítéseit, amellyel azon igyekszik, hogy megtegye első lépéseit. Áll, és áll, majd ha nem figyel oda, tesz is spontán módon néhány lépést. A sikeres akció végén tapsol örömében.
A kis drága.  
***
Ébredés óta egy Sillye Jenő szám zúg a fülemben.
Hogy miért?
Nem tudom. Nem ez a kedvencem tőle.
Akkor meg miért?
„Ó, mondd, miért?”