Mickey webnaplója

Nyakunkon az EU-választás. Már csak egyet alszunk odáig. Éppen ideje, hogy túl legyünk rajta. A jóslással foglalkozó közvéleménykutató intézetek teljes munkaidőben szajkózzák a várható kimeneteleket. Hol ezzel, hol azzal riogatnak. Hogy az Európai birodalom vagy a szuverén államok szövetségének a képviselői fogják-e elfoglalni a székeket a parlamentben – ma még nyílt kérdés.
Egy dolog eldőlt, legalábbis az istenhívők részére.
Éspedig az, hogy mindnyájan Isten kezében vagyunk. És ez megbízható jó hely.
Eszembe ötlik VD szösszenete, akitől anyja egykor az iránt érdeklődött, hogy vajon milyen halállal fog meghalni. D. azt felelte neki: Olyan halálod lesz, anyám, amilyet egyedül neked szánt az Isten.
Az EU polgáraira is igaz: Akár így szavazunk, akár úgy, olyan sorsunk lesz, amilyent nekünk szánt az Isten. És ez nem fatalizmus. Holnap elmegyünk szavazni.
Elmegyünk, ha Isten is úgy akarja – toldaná meg BL barátom, mert neki is igaza van.
Vajon tudja-e valaki, hogy a következő percet megéli-e, vagy sem? Egy frászt tudja. Annak ellenére nem, hogy valószínűségek vannak.
***
Évtizede már annak, hogy megírtam, egy feketerigó a szovjet himnusz elejét énekeli. Kb. ezt: Szövetségbe forrt szabad… Most meg napok óta: Nem tudom, honnan szalajtották, de az egyik rigó határozottan azt szajkózza: Ne kiabálj! Ne kiabálj! 
***
A napokban megírtam, hogy unokáink szeretik a humort, a vicceket. D. unoka (4) nagyon megjegyezte az itt következőt:
A csákó a Balaton-parton üdül. A strandra igyekszik, de nincs felfújható gumialkalmatossága, amivel elterülhetne a vízen. A bazárban érdeklődik a matracok és az áruk iránt.
A cégtulajdonos mutogatja őket, végül megkérdezi:  
- Jó zsiráfos? Kilencezerért?  
Mire a vásárló:
- Nekem ne f*on rá senki, és semennyiért.  
***
Holnap gyereknap
- Mit kapok gyermeknapra? - kérdeztem a feleségemet az üzletközpontban.
- Semmit. Miért???
- Nos, igen, mert én ez idő szerint a második gyerekkorban leledzem - mentegetőztem.