Ha azt mondom, hableány, a szerencsétlenül járt turistahajóra gondolok, amelynek a kapitányát, matrózát tegnap temették hullámsírba a Dunán. De párhuzamosan a Városfal utca folytatásában megépített Hableány kikötőre is gondolok, amely immár szintén nincsen, mert elvitte az ár.
Tegnap vendégségben jártunk, és ettünk, ittunk beszélgettünk. Többek között, amit már régen nem ettem, madártejet. Ízlett, repetát kértem belőle.
A madártej nem úgy készül, mint régen. A nyers tojás fehérjét valaha kézzel felverték, és megpróbálták a hab állagát megőrizni. A mai habok kemények. Ennek az a titka, hogy a felvert habot egy percre bedugják a 800 fokra állított mikróba. A kivett hab tartást kap, nem omlik össze. Elgondoltam, hogy az átforrósított hab steril, az esetlegesen előforduló szalmonellát megöli. Mondom hazafelé feleségnek a HÉV-en: Valaha a finom csemegék közé tartozott a cukorral kikevert nyers tojás. Ma mintha kiveszett volna ez a nyalánkság. A tojást már senki nem meri nyersen elfogyasztani. Némileg joggal. (Egyik unokánk túlélt egy szalmonellás fertőzést.)
Ezzel eljutottam ahhoz az általánosságban elharapózott mai életérzéshez, hogy minden veszélyes, mindenki potenciálisan fenyegetett és beteg. A tévéreklám tele van gyógyszerhirdetésekkel, derékfájós, izzadt lábú, gombás körmű figurákkal. Hatására a háztartások meg tele vannak pirulákkal, ecsetelőkkel stb.
Az én gyerekkoromban még elengedtek minket kíséret nélkül az iskolába. Igaz, hogy kineveztek néhány fickót utcafelelősöknek, de ezeknek érdemben nem volt dolguk. Ma nem merik a szülők megreszkírozni az egyedül való közlekedést. Még a játszótérre sem mehet a gyerek, mert hátha baj éri. (Valaha ellenpropagandát jelentett O’Henry novellája, a Borús bölény váltságdíja.)
Mostanság a FB naponta hozza azoknak a fényképét, akik eltűntek. Zömmel lányok, de nem kizárólag.
Nemegyszer megfogalmazódott bennem: Vagy aljasabb lett a világ, vagy csak a hatalmasra dagadt információáradat szerves tartozéka, hogy minden eltűnt a FB-on szerepel, sokak akkor is, ha közben megkerültek.
Általánosságban kijelenthető, hogy a tömegekre hatás egyik legalkalmasabb befolyásolási eszköze a sulykolt félelem.
Mesterünk óva intett attól, hogy rettegjünk. Az evangélisták sokszor említik, hogy Jézus kijelenti: Ne féljetek! Szent II. János Pál pápa is ezzel nyitott megválasztásakor: „Testvéreim! Ne féljetek Krisztus körül összegyűlni és elfogadni az ő hatalmát!”
Hát ne féljünk!
2019.07.13. 04:53 emmausz
Habok
komment
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr8514942500
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek