Dér Katalin nálam három évvel fiatalabb. Egyetemi tanár. Ateista szülők gyereke. Férjhez megy, súlyos, állandósult depresszióban szenvedett. Egy vele készült rövidfilmben (ld. youtube, Felmentve) arról számol be, hogy 1990 húsvét vasárnap reggel arra ébred, hogy valaki beszél hozzá, de nem szavakkal. Azt mondja neki: „Jézus Krisztus meghalt érted. Oda lehet menni, és meg lehet nézni.” Felpattan, elmegy a templomba, semmit nem észlel az ott folyó istentiszteletből, csak egy bizonyosság fogja el: „Isten van, és engem szeret. Jézus is szeret – és ez igaz.”
Ez igaz, ez igaz.
Nem tudja, miként: potyognak a könnyei mint az özönvíz.
Hazaindul, és tudja, hogy „most már minden jól van”. Otthon látja a szintén ateista férje, hogy elment egy súlyosan depressziós beteg, és hazajött egy egészséges, kiegyensúlyozott nő. Egy hét elteltével férje is istenhívővé lesz.
Az életem úgy hozta, hogy a házaspár mindkét tagját ismerem.
Férje, Horváth Pál filozófus. Vele együtt adtunk elő Székesfehérváron az egyik Prohászka-megemlékezésen. Mindketten szoktak a Mária-rádióban, ill. a katolikus rádióban szerepelni. Pali szentekről, egyebekről, Katalin a bibliai könyvek elemzéséről, zsoltárokról, jelenések könyvéről tart előadást. Kicsi a világ, és örülök neki, hogy megismerhettem őket ebben a kicsi világban. Az interneten érdemes megnézni a bő tízperces videót, mert gyönyörű a maga nemében, és igaz és igaz és igaz.
***
A nyugdíjasnak minden nap egyforma. Tegnap tudtam, hogy szombat van, meg is jegyeztem a feleségnek a humor kedvéért: Te, ma nem megyünk dolgozni, szabad szombat van. De hogy ma miért éreztem ugyancsak azt, hogy szombat van, azt végképpen nem tudom.
***
Szent II. János Pál (subito santo) életének azokat a morzsáit szerkesztették könyvbe, amelyek betegek rendkívüli gyógyulásairól szólnak (II. János Pál csodái). Ő a hozzáfordulóknak azt mondta, ne kapkodjanak, ne csináljanak semmit, bízzák Istenre a halálos betegeiket. Ha Isten gyógyulásukat akarja, akkor meg fognak gyógyulni. Röviden azért általában imádkozott felettük, vagy legalább megáldotta őket. Daganatosok, végső stádiumú rákosok, s még ki tudja mifélék épültek fel rekordidő alatt áldáskérése nyomán.
Zsibbadó kezemmel tartom a könyvet. S jut eszembe, rám is vonatkozik a pápa jóslata: Ha Isten akarja, el fog múlni két ujjam zsibbadása. Ha így lesz, megírom. Most várok.
***
Egy óra múlva kiegészül csapatunk a fiatalokkal. Mobilüzenetük megelőzte őket. Mindjárt öt emberrel többen leszünk.
Már éppen ideje.
2019.07.14. 15:20 emmausz
Most már minden jól van
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr214946224
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek