Mickey webnaplója

Ígéretemhez híven tovább szemezgetem az olvasásokkal foglalkozó írásokat. Szilágyi Zsófia írja: …nehéz eldönteni, hogy élményt nyújtsunk-e a magyaróráinkon, vagy ezzel a tantárgy komolyságát veszélyeztetjük; szeretnénk-e olvasókat, vagyis leendő kultúrafogyasztókat nevelni, hogy a könyvkiadókat tegyük boldoggá; hajlandóak vagyunk-e beengedni a kortárs irodalmat az iskolába, akár a korábbi korszakok íróinak a kárára is.
A mai gyerekeket folyton szórakoztatni kell… több ingerre van szükség a figyelem fenntartásához.
Bartusz-Dobosi László írásából:
Egyre jobb, egyre nagyobb, egyre távolibb dolgok kellenek. Egyre jobb technikai eszközök, egyre nagyobb házak és autók, egyre extrémebb utazások, és legfőképp egyre szélesebb virtuális terek. Ahogy Spengler mondja: az ilyen korok – mint a mai is – hatalmas épületeket emelnek. A tömegek korszaka a nagyméretűség [mit mondjak: Nézzünk ez EU brüsszeli épületkomplexumára], a kolosszialitás korszaka. Ami tehát ezek alatt van, az már nem érték. Mi felnőttek beletanultunk ebbe a világba, de a gyerekeink már ebbe nőnek bele… Harry Potter. Narnia, Percie Jackson stb. varázsvilágába merülnek el.
A cikkek felvetéseit olvasva a tényfeltárást követően a tennivalók felé fordul az ember figyelme.
Tanulságok.
Többet olvas a ma embere, mint a korábbi.
Zsebből informálódhat okos telefonját használva.
Az olvasás szeretete pozitív élményekhez van kötve, és nincs korreláció az olvasási kedv és a tanulmányi előmenetel között.
Hiteles elvek nélkül nincs jó irodalom.
Hiteles tanárok nélkül nincs vonzódás a könyvekhez.
A mai íróknak helyet kellene adni az irodalomkönyvekben.
El kellene jutni odáig, hogy a közfelfogással szemben nem a még több pénz megszerzése az ember értelmes életcélja, hanem az emberségében való fejlődésé.
Erre hajaz Kodály megállapítása (már idéztem korábban), miszerint nehéz eldönteni, hogy egy zene mitől jó. Az embernek belső igényességét kell kulturálni, hogy kapaszkodókat kapjon az egyre több megragadásához.