Mickey webnaplója

Azért különösen is élvezetes egy olyan részletességű önéletírással szembesülni, mint amilyen Vásáry Tamás Üzenet c. kötete, mert lépten-nyomon összefutunk olyan epizódokkal, amelyek szükségképpen jellegzik a mi életutunkat is. Persze nem minden momentumát, de jó néhányat kétségtelenül.
Izgatottan olvastam visszaemlékezését első zongoraszerepléséről. Amikor is pódiumon zenekari kísérettel Mozart művet adott elő szólistaként. Tán még kilenc éves se volt. Az én életem nem hozott ekkora megrázkódtatásokat, de amit ő átélt ott és akkor, a kisebb lélegzetű fellépések során igen hasonlókat tapasztaltam.
Szorongott, szorongtam én is. Nem aludt, nyugtalan voltam én is. Elment az étvágya, az enyém is.
Nem kell félni – mondta az apja. Nézd az ott ülőket káposztafejeknek – mondta az én apám is. Alighanem egyikünknek se sikerült.
Tamáskának viszont akkora sikere volt, hogy feledtette lámpalázát, és egyre nagyobb rutinnal szerepelt a nyilvánosság előtt.
Én ma sem szeretek szerepelni, se kitűnni, se operációra várni, se lábadozni, se magyarázkodni, se szónokolni, se szólót énekelni, se, se, se…
Mivel kenyerem javát megettem, már nem is várható, hogy közszereplést kellene vállalnom, mikrofon előtt nyilatkoznom, hangszeren játszanom sokak előtt.
Bár gyerekkoromban hegedültem, igencsak rühelltem a közös óráknak nevezett alkalmakat, amikor az összesereglett szülők előtt kellett zongorán kísért zenedarabbal előrukkolni.
Csak sokára jöttem rá, hogy nem nekem való, nem az én utam.
Sok kellemetlen perctől kíméltem volna meg magamat, ha határozottan elutasítok minden erre vonatkozó felkérést.
Ma már persze mindegy.
Mégse felesleges talán megemlékezni a múltnak erről a szeletkéjéről, hátha akad az utódok között olyasvalaki, aki a háta közepére se kívánja a közszereplést.  Jobban teszi, ha más irányú tevékenységben tölti ki élete munkás éveit.
***
Egyszer egy idős kardiológus azt mondta, hogy alkatomnál fogva jobb lett volna több fizikai munkával eltöltenem aktív éveimet. Nem azért, merthogy szellemileg visszamaradott volnék, hanem egyszerűen azért, mert testfelépítésem jobbára erre predesztinál. Ha úgy tettem volna, hihetőleg jobban éreztem volna magamat a bőrömben. 
Meglehet, hogy igaza volt.
Ma már ez is mindegy.
***
Ma átveszem az elkészült jogosítványt újabb két évre. Ezzel hosszas vesszőfutásom mind rozsdásodó autóm, mind pedig rozsdásodó gazdája ügyében felfüggesztve két évig.
***  
Szellemes közhelyekből egy csokor:
Ha lenne utolsó pillanat, semmi se készülne el.
Mindenütt jó, de mindig elzavarnak.
A vegetárius régi indián szó. Jelentése „béna vadász”.
Szívós állat a teve. Akár élete végéig kibírja víz nélkül. Sőt utána is.
A felfedezések úgy születnek, hogy valaki nem követi az utasításokat.
Az önző csak magára gondol, az irigy másokra is.
Ha tilosban parkolsz, ne állítsd le az ablaktörlőt. Mozgó a.t. alá nem lehet büntetőcédulát tenni.
Aki a hideget nem szereti, hóember nem lehet.
Az okos csak a felét hiszi el annak, amit mondanak, a zseni azt is tudja, hogy melyik felét.