Mickey webnaplója

Ha egy szóra rákeresek, érdekel, hogy a szótárban hány ide-odalapozás után találom meg a keresett szót. Nagyon ritkán előfordul, hogy azonnal ott nyílik ki a szótár, ahol a keresett szó leledzik.
Ennél is valószínűtlenebb, hogy nem tudod pontosan, hogy mit keresel, és mégis ezt történik veled.   Merthogy velem ez történt.
A vasárnapi evangéliumról szóló beszédében a plébános említette, hogy tíz éve még nem így gondolt valamit. Egyikünk sem emlékezett már rá, hogy mit gondolt másképp. Sajnos a helyzet még ennél is rosszabb volt. Arra sem emlékeztünk, hogy melyik evangéliumi szakasz került sorra aznap. Csak annyit sejtettem, hogy tán Lukács írta le a történetet. Felcsaptam a Bibliámat. A szemem elé kerülő lap baloldalára nézek. Ilyen nincs, mondom, és mégis van. Zakeus történeténél nyílt ki a könyv, és ez volt a vasárnap felolvasott perikópa.
A dolog teljesen valószerűtlen, ha arra gondolok, hogy a Bibliám több mint 1400 lapból áll.  
Mondhatod, hogy  vaktyúk-effektus (A vak tyúk is talál szemet.),  és mondhatod, hogy kegyelem.
Mire akarja felhívni a figyelmemet? A történetben szereplő Zakeus alacsony ember lévén felmászott egy fügefára, hogy láthassa az úton elhaladó Jézust. Érdekelte, hogy ki is ő. A kérdés: mi az én fügefám, ahonnan jól látszik a Mester?
***
Két napja leírtam, hogy a zarándok egzisztenciális válságba keveredett, mert úgy vélte, hogy eltűnt egyszer s mindenkorra övtáskája, benne minden pénze, okmányai. Aztán megkerült.
Ennek kapcsán leírtam, hogy magam is kerültem már hasonló szorongató helyzetbe. Nem állt ott az autóm, ahol este hagytam. (Nem is állhatott, mert másutt parkoltam le este.) És hogy csaknem lekéstem egy vonatot, amellyel Békéscsabára indultam egy fix időpontú tárgyalásra.
A posztra jött egy komment.
K. írja: „10 napos utunk során Olaszországban a 7. napon összes digitális fotóval a kis fényképezőm sehol. 2x pakoltam ki-be lassan – imádkozva - a táskámat. Sienna, védőszentem városában leadta valaki a trafikba, amitől nem messze az automatából kávét vettem. Akkor ejthettem le. Végül hát meglett.
***
Figyelemre méltó történet a FB.-ról:
Egy apa, mielőtt meghalt, ezt mondta a fiának: „Ez az óra több mint 200 éves, és még a nagyapád adta nekem. De mielőtt neked adom, kérlek, menj el vele az óráshoz, és kérdezd meg tőle, hogy ha eladnám neki, mennyit adna érte?"
A fiú elment, majd visszajött és ezt mondta: „Az órás 5 dollárt ajánlott, mivel régi, ócska."
Az apa azt mondta: „Most menj el a kávézóba, és ott kérdezd meg!"
Kisvártatva visszatért: „Ott is 5 dollárt ajánlottak érte, édesapám."
Az apa ezután ezt kérte: „Most menj el a múzeumba, és kérdezd csak meg ott!"
A fiú elment, majd visszajött, és ámulva újságolta a hírt: „Apa, egymillió dollárt kínáltak érte!"
„Szeretném, ha tudnád, fiam, hogy csak a megfelelő helyen fognak a megfelelő mértékben értékelni! Ha nem a megfelelő helyen vagy, ne legyél mérges azért, mert nem értékelnek. Azok, akik tudják, mennyit érsz, értékelni fognak. Ne maradj olyan helyen, ahol senki sem látja meg a benned lévő kincseket! Mindig tudd, hogy nagyon értékes vagy!"