Annak eldöntése, hogy mi a probléma, és mi nem, az nem probléma. Vagy mégis?
Francois vejemnek feltűnt, hogy a magyar sokkal általánosabban használja a probléma szót, mint a francia. Szerinte, amit mi problémának nevezünk, az valójában egy-egy felvetődő és megoldandó, többnyire gyakorlati kérdés, de nem igazán probléma. Az igazi problémák a Larousse meghatározása szerint inkább elméleti kérdések során felmerülő nehézségek, amelyekre gondolati úton keressük a válaszokat.
Ilyesmiket fogalmaznak meg: „Vitás kérdés, amelyre érvekkel, különféle elméletekkel közelítünk, különösen a tudományos vizsgálódások köréből: pl. az ember származásának problémája.
Tudományos indokolással megoldandó és gyakorlatot alkotó kérdés;
Bármely területen megoldandó kérdés, amely számos nehézséggel, akadállyal jár: pl. az éhezés problémája a világon; egészségügyi problémák; belső konfliktusok, érzelmi rendellenességek, amelyek megakadályozzák a pszichológiai egyensúlyt; pszichológiai problémák.
Bizonyos játékokhoz köthetők (sakk, híd, Scrabble stb.), pl. kísérlet, amely azt javasolja, hogy egy adott pozícióból a játékot egy meghatározott számú mozdulattal a végére vezessen” (sakkfeladvány, stb).
Az ő szóhasználatukban az nem probléma, hogy elfogyott a villamosjegyünk, és most hol vásároljunk újat, és az sem, hogy kiégett egy villanykörte. Az se probléma, hogy elfogyott a rizs, de van itthon krumpli, és az a kérdés, hogy vajon megfelelő lesz-e köretnek? Ezek piszlicsáré eldöntendő kérdések, de nem nevezhetők problémának a szó szoros értelmében.
Most itt állok, mint aki a problémán problémázik, és próbálkozik a probléma szó helyes használatára.
Vannak, akik nagyüzemi módszerrel gyártják a problémákat. Pl. a FaceBook. Csak győzd megoldani őket. Ámbátor zömükről hamar eldöntheted, hogy nem igazi problémák, csak felvetések, és arról szólnak, hogy velük foglalkozz, s ne mással, amivel viszont kellene.
Már fel sem merem vetni, hogy létezik egy másik okos szavunk, a konfliktus szó.
Ezekből is bőven van, és csak annyit kívánok velük kapcsolatban megjegyezni, hogy nagy ívben kerüld őket. Ugyanis úgy viselkednek, mint a hullám, amely egy kis résen áthaladva új hullámokat indít (Huygens-elv: A hullámtér minden pontja elemi hullámok kiindulópontja). Szerintem a konfliktusok oldása közben új konfliktusok keletkeznek, és ezek egyre újabbakat generálnak.
Ha viccbe akarom fojtani a felvetést, idehozom a bürokrata esetét, aki így szól a zöldfülű gyakornokhoz: Fiam, jól jegyezd meg, hogy a problémák 90%-át az idő megoldja, a maradék 10%-ot pedig te sem tudod megoldani.
No problem.
2019.11.30. 21:33 emmausz
No problem, or...
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4115332248
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek