Mickey webnaplója

Advent 3. vasárnapja az öröm vasárnapja, amikor az adventi koszorú egyetlen rózsaszínű gyertyáját gyújtják meg két lilát követően.
Az úrjövet felén túl vagyunk, s örömmel nézünk a jövő elé, az Eljövő elé.
Most olyan témát érintek, ami a Szentírás vasárnapján lenne nagyon a helyén, de itt is értelmes megidézni. Régi Szolgálat c. folyóiratok bekötött példányaiban lapozok, mert a jezsuita szerkesztőségben tapasztaltam, hogy időnként szentképeket dugdostak a lapok közé. Ezeket próbáltam felfedezni. Először egy régi aszparágusszal találkoztam a lapok között, majd egy páfrányfenyő levelére írt boldog karácsonyt kívánó üzenetre, végül találtam a lapok közé ragasztott három szentképet is.  Mégis más ragadta meg a figyelmemet.
A Bibliáról szóló vallomások.
Egy rövid: „Ameddig ez a könyv tetszik neked, addig te is tetszel Istennek.” (Sailer püspök)
 És egy hosszú Max Dauthrendy költőtől, aki ezt írja 1917. jún. 30-án:
„Nagy csoda történt velem, már reggel írtam róla Bibliám utolsó oldalára. Ma reggel megismertem, hogy van személyes Isten. Ez a felismerés azután történt, hogy az utóbbi napokban gyakran olvastam a zsoltárokat. Ma reggel az 50.-et és a 60.-at olvastam a Bibliámból. És egyszerre szilárdan és foghatóan előttem állt a személyes Isten felismerése! Jó harminc éve fontolgattam, töprengtem, figyeltem a természetet és saját magamat, és akartam, megismerni a személyes Istent. De nem tudtam hinni benne. Milyen csodálatosan mély most a meggyőződésem. Néhány hét múlva ötvenéves vagyok. Ez a legszebb ajándékom.”
Örülök a más örömeinek, örülök, hogy a költő egykor ráébredt a személyes Valóság létére,  a Valóságos jelenlétére.
Érdekes még megjegyezni, hogy a szolgálat 1974-es évfolyamából szemezgettem az idézeteket.  Ez azt jelenti, hogy nem fog ki a cikkek többségén az idő, bármikor újra kiadható lenne egy-egy írás. Mint ahogyan nemegyszer tapasztaltam hasonlót: „Immár tíz éve annak, hogy elhunyt a neves zeneszerző”. Majd öt évvel később, „immár tizenöt éve annak, hogy…” majd még öt évvel később: „immár húsz éve annak, hogy…” „Mert nincsenek régi viccek. Egy újszülöttnek minden vicc új.”
És nincsen változtatás a Bibliában sem.
Minden generáció ugyanazokkal a sugalmazott írásokkal ( s remélhetőleg felismerésekkel is) fog benne találkozni.